Magyarország északkeleti peremén haladva érkezünk virtuális hazai bortúránk során Pannonhalmára. Pannonhalma nemcsak a bencés szerzetesekről ismert, hanem az általuk gondozott szőlők a mai napig uralkodnak a területen.  

A Győr-Moson-Sopron megye déli részén elfekvő Pannonhalmi borvidék csak nem olyan régen emelkedett borvidéki rangra, azonban az ide érkező, és itt kolostort építő bencés rendi szerzetesek már 996-tól foglalkoztak a szőlőtermesztéssel és teszik ezt a mai napig a Pannonhalmi Apátság Pincészetében.

A Szent Márton-hegyen, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál épült fel az monostor, amely a máig folyamatosan működő. A Szent Benedek-rend papjai felismerték a szőlőszemek egészségességét, ugyanakkor a borászkodás ugyanúgy a szőlőtermesztés része volt mindenkor. A szőlők gondozása olyannyira fontos volt már 1000 környékén is, hogy a szőlőtermesztésről írásos emlék is fellelhető a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében, valamint a híveket is arra tanították, hogy milyen fontos növény a szőlő. A rendezett szőlőskert munkára tanít, rendezetté teszi a környezetet és hálából lédús gyümölccsel és a belőle készülő nedűvel ajándékoz meg.

Mindehhez a középkötött vályogos, löszös és barna erdőtalaj is hozzájárul, amelyben a szőlőtőkék megvethetik gyökerüket. A mérsékelten száraz klíma az enyhe téllel karöltve segítik a borkészítés alapanyagát megérlelni, ízletessé tenni.

Fotók: pixabay.com | videó: YouTube.com