Mostanra a kormányok, az ENSZ és a közvélemény is rádöbbent végre: az ökológiai fenntarthatóság és az emberi közösségek szempontjából bizony nem mindegy, hogy a föld népessége mekkorára duzzad.

Az ENSZ első környezetvédelmi konferenciáját 1972-ben tartották Stockholmban. Az azóta eltelt negyven évben a környezetvédők rengeteget vitatkoztak arról, hogy a népességnövekedést felvegyék-e a sürgős megoldanivalók listájára – a fogyasztás, az ipari mérgek, a fajok kihalása, a globális felmelegedés, stb. közé. Ám úgy tűnik, a vita eldőlt. Nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi népesség nagysága igencsak meghatározó a természetes ökoszisztémák egészsége szempontjából. Gyakorlatilag minden nemzet arra törekszik, hogy polgárai számára egyre több javat biztosítson, viszont a népességnövekedés miatt megsokszorozódik az egy főre jutó fogyasztás növekedésének a hatása. Ám még ha jó irányba indul is az emberiség az energiarendszerek, a közlekedés, vagy akár az újrahasznosítás terén, félő, hogy fenntarthatatlan számú népességünkkel így is próbára fogjuk tenni a Föld teljesítőképességét! Most már végre az ENSZ-ben is rájöttek, hogy baj van.

Tanácskozás a népesedésről

2014 szeptemberében az ENSZ különleges ülést tart majd a népesedés témakörével kapcsolatban. Az ENSZ közgyűlése végre életbe akarja léptetni azt a tervezetet, amelyet még 20 évvel ezelőtt, az ENSZ népesedési konferenciáján Kairóban írtak meg. A tervezet célja a népesedési problémák kezelése volt. A 180 nemzet által aláírt eredeti stratégia a nők jogait, a születésszabályozást és a gazdasági növekedést jelölte meg, mint a népességnövekedés megállításának kulcsfeltételeit. A stratégia a jelen helyzetre is érvényes, ám semmit nem ér, ha nem ültetik át a gyakorlatba megvalósítható célok és intézkedések révén. A stratégiának továbbá csakis akkor lesz bármilyen haszna, ha újra tudjuk definiálni a „gazdasági fejlődés” fogalmát, és ennek mentén jobban odafigyelünk a világ szegényeinek jólétére, csökkentjük a világ gazdagabb felének pazarló fogyasztását, és megtörténik a hipergazdagok kezében felgyülemlett vagyon igazságosabb elosztása. 

A kairói konferencia óta a világ népessége 5.7-ről 7 milliárdra növekedett. Minden évben 75 millió emberrel lesz több a Földön – ez öt „pekingnyi” város népességének felel meg. Ugyanakkor sem új infrastruktúra, sem lakás, élelem, ivóvíz, vagy akár egészségügyi szolgáltatások tekintetében nem tudjuk tartani a lépést ezzel a hatalmas növekedéssel. A növekvő számú ember egyszerűen több és több terhet ró a véges és egyre jobban fogyatkozó földi erőforrásokra. Az emberek számának növekedése évente 16 millió hektár erdő és 26 milliárd tonna termőtalaj eltűnését eredményezi, továbbá a folyók kiszáradásához, és a sivatagi területek megnövekedéséhez vezet (évi 6 millió hektár). Ezek a számok nem a fenntarthatóságról tanúskodnak.

Az újonnan születettek jellemzően nagyvárosokban és túlhasznált vidéki területeken koncentrálódnak. Évente 10 millió ember hal éhen, egymilliárd éhezik, 2 milliárd pedig nem jut tiszta, friss ivóvízhez!