A Medves vidéke egykoron vulkáni tevékenységtől volt aktív, ami mára véget ért, azonban nyomai láthatóak az itt emelkedő (tanú)hegyek és rendkívül sokszínű geológiai formavilág képében. A felszínformák igen látványosak és különlegesek, a vidék erdői kiváló kiránduló- és kerékpáros terep akár gyakorlott túrázók, akár a könnyebb kikapcsolódást és természetjárást keresők számára. Akár egy rövid, akár hosszú hétvégére szeretnénk kiszakadni a nagyváros zajából és a mindennapi rohanásból, a Medves csodálatos tájai remek felüdülési és feltöltődés lehetőséget kínálnak. Zöldellő erdők, körpanorámát nyújtó tetők, csöndes kis falucskák és számos, a helyi kultúrát, a természet élő- és élettelen értékeit bemutatni hivatott látogatóközpont, tanösvény várja a hazai tájak iránt érdeklődőket. 

A Medves-vidék elhelyezkedése és geológiája

A Medves-vidék természetföldrajzi értelemben az Északi-középhegység része, Szlovákia és Magyarország határvidékén fekszik. Ide tartozik többek között a Medves-fennsík (659 m), a bárnai Nagy-kő (523) m, a Salgó (623 m), Somoskő (526 m), az Ajnácskői-hegység, a füleki Vár-hegy és a Karancs (720 m).

A területen egykor vulkánok működtek, amit ékesen bizonyítanak az külső erők lepusztító munkája révén felszínre került tanúhegyek (Nagy-Salgó, Sziváskő, Kis-Szilváskő, Bagó-kő, Somos-kő), illetve felszíni formák. Igen látványosak a mértani szerkezetű bazaltoszlopok (Szilváskő), a bazalttufa-képződmények és andezittömbök, a hatalmas bazaltzsákok (Salgó-hegy), a felszínen látható lávafolyások, a pengeszerű élességgel elváló bazaltpiramisok és réteges bazaltképződmények (Kis-Szilváskő), a vulkáni bombák és meghajlott bazaltlemezek (Boszorkánykő).

A nagyrészt andezitből álló Karancs és a bazaltkőzet anyagú Medves-fennsík is igazi különlegesség, előbbi szokatlan keletkezése és ennek révén létrejött formavilága, utóbbi hatalmas mérete révén. A táj névadója Európa legnagyobb bazaltfennsíkja, mely egyes helyeken a 100 méteres vastagságot is meghaladja. A 13 millió évvel ezelőtt felszínre folyt láva réteges szerkezete a fennsík mentén létrejött völgyek peremén – az időjárás pusztító munkájának köszönhetően – mára felszínre került. A gazdag formavilág létrejötte a puha homokkő alap és az erre kiömlő, nála jóval állékonyabb vulkáni kőzetek megjelenésének az eredménye. Az erózió (szél, csapadék) lepusztította a puhább rétegeket, az egykori vulkáni kürtőkben megszilárdult láva így a felszínre került, s tanúhegyeket hozott létre; a kúpok között a homokkő feldarabolódott és kialakult a mai sűrű völgyhálózat.

A Medves-vidék magyar oldalon a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet 1989-es megalakulása révén védettséget élvez (közel 6700 hektáron) nem csak geológiai értékei, hanem gazdag élővilága miatt is. Kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, melynek honlapján az érdeklődők számára remek interaktív térkép is elérhető. A térképen különböző rétegek jeleníthetők meg, melyek ábrázolják a színekkel jelzett túra útvonalakat, kilátókat, a védett területek kiterjedését és a védettség típusát, illetve a látnivalókat (barlangok, kaptárkövek, tanösvények, bemutató- és szálláshelyek).

A zöldellő hegyek közt fekvő Sátorosbánya

A Medves-vidék közúton Salgótarján felől közelíthető meg, ez autóval körülbelül 1,5 órát vesz igénybe, ha a fővárosból indulunk (a Hatvanon át haladó a 21-es út vezet ebbe az irányba). Kiindulási pontként jó választás  Sátorosbánya (szlovákul Šiatorská Bukovinka), hiszen a kis település  hegyek között fekszik, mely tavasszal zöldellő lombkoronával borított, fantasztikus friss illatával üdíti a kirándulót. Eléréséhez át kell haladni a magyar határ innenső oldalán fekvő utolsó településen, Somoskőújfalun.

Bár a Sátorosbányán keresztülhaladó – és a közelben az egyetlen – út eléggé zajos, éjszaka elhanyagolható az erre haladó autók száma. A kis falu, Šiator, egy csodás kis hegy lábánál áll, ahol a telkeket nem határolja semmilyen kerítés sem az úttal átellenben lévő oldalon, akadály nélkül fel lehet sétálni az erdő széléig. Mivel a környék erdővel borított, vadból is akad elég, semmi különös sincs abban, ha egy-egy holdvilágos éjszakán  vaddisznók harsány hangját hozza felénk a szél.

Április közepére-május elejére az erdő lombja már teljes szépségében pompázik, a kis falut a magyar viszonylatban megszokottakhoz képest jóval magasabb hegyek veszik körbe, gyakorlatilag egy csillag alakú völgy alján fekszik. Elmondhatatlanul szép látvány – a levegő friss és üde, a lombok és a fű smaragdzöld színe szinte elvakítja a természet iránt rajongók szemét. A kiránduló orra megtelik a reggeli harmatos fű és nyíló virágok illatával, a hajat és fedetlen bőrt kellemes tavaszi szél simogatja. Szinte hívogatja az erdő a túrázót, hogy járja be.

Csillagtúra két keréken

A határ közelében található Somoskő és a Salgó vára is, illetve a kevesek által ismert Novohrad – Nógrád Geopark, mely a világon az első határon átnyúló geopark, 2010 óta pedig az UNESCO Geopark Hálózatának tagja. Célja a földtani értékek védelme, megőrzése, népszerűsítése. A Geopark központja, bemutatóépülete a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbánya és a szomszédos Somoskőújfalu közötti Eresztvényen található. A látogatóház egy igazán ízléses, fából készült egyszintes épület, bár belül kissé csupasz, kiállítása leginkább interaktív jellegű: filmeket nézhetünk az itt lejátszódott vulkanizmusról, és kvízjátékot játszhatunk. A látogatóháztól nem messze indul egy remek, könnyen bejárható tanösvény, mely bemutatja a helyi geológiai értékeket, az élővilágot és az egykoron itt folyó bányamunkákat. A munkák miatt kialakult Közép-bánya-tó festői látványt nyújt az azt körülölelő erdővel és magasra szökő sziklafalaival.

Somoskő – Kép forrása: wikimedia.org

Miután végig mentünk a tanösvényen, érdemes megmászni a Salgót, melyre a turistaút Salgóbányából indul, az Ifjúsági Tábor mellől. Könnyű, félórás séta vezet fel a várba, melynek tetejéről csodálatos kilátás nyílik az egész Medves-vidékre. Maga a várrom is érdekes, a helyreállításnak köszönhetően a várfal egy része és a „torony” (gyakorlatilag az egykori felső vár) megmenekült az enyészettől, bárki számára szabadon látogatható.

A Salgótól légvonalban körülbelül 2-2,5 km-re fekszik Somoskő. Remek választás kerékpáron érkezni egy fárasztó, de kellemes csillagúra keretében. Az itt található várrom éppen a két ország határán fekszik, a belépő díjat szlovák úr szedi a bejáratnál. Azonban a vár északi oldalán található, igen látványos bazaltzuhatag szabadon megtekinthető. S ha már itt vagyunk – ha másért nem, hát a panoráma kedvéért – érdemes kifizetni a pár száz forintos belépőt. Ha szomjasak vagy éhesek vagyunk, a bácsitól vehetünk ropit vagy ásványvizet, sőt, még a Magyarországon kevéssé ismert „szlovák kóla”, a Kofola is kapható. Somoskőtől nem messze, turistaút mentén található a Krúdy-forrás , melynek vize a „Macskalyuk lávatakarójának rétegforrásából származik” és az alatta kialakított kis halastavakat táplálja. A bükkerdőben vezető út gyönyörű, tiszta, a levegő kellemes, a terep két keréken könnyen járható s nagyjából szintvonal mentén fut, ezért viszonylag keveset kell hegynek felfelé tekerni. Itt hadd jegyezzem meg, hogy a Google szintvonalas térképe is remekül használható előzetes útvonaltervezéshez, illetve javasolnám még az ingyenesen letölthető, offline módon működő, GPS alapú MAPS.ME alkalmazást. Nagyon hasznos, a térképeken rengetegféle információ elérhető, a benzinkútól kezdve az éttermeken át a  helyi látványosságokig (még nyitvatartási időt is találunk és a világ bármely országának térképe letölthető). Sőt, még a földutak és ösvények is jelezve vannak rajta. Aki kedveli a hagyományos turistatérképeket, annak javasolt felkeresni az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének honlapját, ahol a tanszék dolgozói által készített, igen részletes, a maga nemében egyedülálló tájfutó- és turistatérkép érhető el ingyenesen 1:15000 méretarányban. A Tanszék honlapján további kiváló térképek is találhatóak, az ez iránt érdeklődők ne legyenek restek, és keressék fel az alábbi oldalt, nem fognak csalódni.

Badland

A Salgótarján mellett fekvő Kazár település egy Európában igen ritka természetföldrajzi kincséről, az úgynevezett badlandjéről ismert. A badland szó szerint „rossz földet” jelent, mivel tulajdonképpen ez a szél és csapadék pusztító munkája révén lepusztított, felárkolt térszín. A kazári badland anyaga – hasonlóan a törökországi Kappadókiához – riolittufa, mely az egykori vulkanizmus összesült por- és hamu anyagának lerakódása során jött létre, majd – védő növényzet híján – lepusztult és létrejött mai formája. Mivel az öreg kontinensen igencsak ritkaságszámba megy ez a felszíni forma, a kazári badland egyedülálló földtani és tájképi értéknek számít. A badlandhez Kazárról egy kényelmes, információs táblákkal is ellátott turistaút vezet, ami azonban sok helyen vizes-mocsaras, de megéri „átvergődni” rajta és saját szemmel is megcsodálni ezt a rendkívül látványos földtani képződményt. A települést elhagyva néhány száz méter után egy kis út vezet a parkolóhoz, innen indul a piros jelzés. A táv nem hosszú, oda-vissza 4,2 km, fél óra alatt kényelmesen megjárható.

Kazári riolittufa – Kép forrása: wikimedia.org

Zárszó

Aki a Karancs-Medves vidékén kirándul, egészen biztosan frissen, feltöltődve, energiával telítve érkezik haza. 3-4 nap alatt sok szépség felkereshető, de még így is marad bőven látnivaló, tennivaló a vidéken, amiért alig várjuk, hogy visszatérjünk. Az erdőjáró utazó, a természet kincseit kereső úgy érez, akár a kutató: minél több birtokában van, annál inkább érzi, hogy milyen kevés ez az egészhez képest, mennyi felfedezni való vár még rá.

Kedves Olvasó, téged is bátorítalak, hogy amikor csak teheted, fogd a hátizsákod és “indulj el egy úton…”

Kiemelt kép: wikimedia.org