A csontlevest/húslevest már nagyanyáink is “gyógy-szerként” tartották számon. Nálunk minden vasárnap húsleves volt az előétel, és én még fiatal felnőttként sem értettem, hogy miért áll a tűzhely elé a nagymamám már reggel hatkor, amikor én egy óra alatt simán összedobok egy kétfogásos menüt. Drága Mamikám nem csak a vasárnapi ebéd részeként tekintett az aranyló nedűre: ha valaki megbetegedett a családban, már vette is elő a leveses fazekat.

Az igazi, gyógyító csontleves lassú tűzön, sokáig fő – minimum négy órán keresztül, de minél tovább főzzük, annál intenzívebb lesz áldásos hatása, a hosszú főzési idő alatt ugyanis az ásványi anyagok és a tápanyagok kioldódnak a csontból és a velőből. A csontleves támogatja az immunrendszer működését, különösen jó hatással van a gyomorra és a belekre, rendszeres fogyasztásával pedig megőrizhető az ízületek egészsége. Ezen kívül hatékony segítséget nyújt a megfázás, valamint a különböző vírusos megbetegedések kezelésében is.

Ez az egyszerű, ám annál nagyszerűbb csodaleves bármilyen csontból készülhet. Ha igazán hatékony “gyógy-szert” szeretnénk, a marhacsontot negyvennyolc, a csirkét huszonnégy, a halat pedig nyolc órán keresztül hagyjuk főni, takarék lángon. A csontokat öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje őket, majd adjunk hozzá két evőkanál almaecetet, ami segíti a csontokban található ásványi anyagok kioldódását. Tegyünk a fazékba egy jól megmosott, egészben hagyott vöröshagymát, pár szál felkarikázott, vagy felkockázott sárgarépát és egy fehérrépát, egy kisebb zellert (aki szereti, karalábét is tehet bele), és fűszerezzük ízlés szerint. A főzés első órájában keletkezett “habot” szedjük le a leves tetejéről. Főzzük takarék lángon minél hosszabb ideig, de minimum négy órán keresztül.

Ha elkészült, fogyasszuk egészséggel, vagy szűrjük le, és tegyük a mélyhűtőbe, így később felhasználhatjuk például különböző szószok készítéséhez, vagy zöldségek párolásához.

Kép forrása: wikimedia.org