Dugódíjat Budapesten | Pannonmagazin
Dugódíj

Az autó közlekedési eszköz, praktikum, kényelem és nem utolsó sorban státuszszimbólum. A tömeggyártás beindulásával elárasztották a világot az átlagember számára is megfizethető autók, így néhány évtized alatt az utak megteltek, és mára a legtöbb nagyvárosban mindennapos problémát jelentenek a dugók.

A halál oka: levegőszennyezettség

Ma már teljesen természetes a különböző “dugó-figyelő” telefonos alkalmazások használata is, mely segíthet eldönteni, merre érdemes kerülni. Azonban nem a bosszantó várakozás a legnagyobb probléma – a sok megállás és indítás miatt a gépkocsi több üzemanyagot fogyaszt, így több szennyezőanyagot juttat a légkörbe, jelentősen rontva ezzel a városok levegőjének minőségét. Az Országos Közegészségügyi Intézet szerint ma Magyarországon minden tizedik halál oka a levegőszennyeződésben keresendő. Télen a fűtés miatt még nagyobb mennyiségben kerül a levegőbe az úgynevezett szálló por (PM), bár ennek 70%-áért a közlekedés a felelős. A PM bizonyítottan felelős számos légúti betegség kialakulásáért, mint a tüdőgyulladás, az asztma vagy tüdőrák.

New Yorkban működik, Budapesten nem

A városi levegőszennyezettséget és a dugókat az autóforgalom mérséklésével nagy mértékben lehet csökkenteni, ezért New Yorkban a kormányzó tanácsadó testület javaslatot tett úgynevezett dugódíj bevezetésére Manhattan egy lehatárolt részén, melyből 245 és 432 milliárd forintnak megfelelő összeg befolyását várják.  Az ötlet abból fakadt, hogy nem jutott pénz az egyébként jól kiépített metróhálózat karbantartására, a new yorki metró válságos helyzetbe került. Budapest főváros vezetése még 2013-ban tett ígéretet a dugódíj bevezetésére a belvárosban, melynek fejében az Európai Unió 180 milliárd forinttal támogatta a metróépítést. A díjat azonban egy közben született törvény miatt mégsem vezették be, ami miatt azonban az EU visszakérheti a támogatást.

Dugódíj Európában: csökkenő forgalom, javuló levegőminőség

A világon először Szingapúrban (1975) vezettek be dugódíjat, melynek ellenőrzése ma már elektronikus kapuk segítségével történik. A befolyó összegeket a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítják. Majdnem 3 évtizedes késéssel Európában elsőként Rómában (2001), majd Londonban (2003) és végül Milánóban (2011) kell fizetni a belvárosba hajtásért. Európán kívül csak elvétve – pl. Toronto, Dubai – kell dugódíjat fizetniük az autósoknak. Sok város fontolgatja a díj bevezetését, azonban a jelentős társadalmi ellenállás – vagy az attól való félelem – mindeddig megakadályozta ezt. Mindenesetre igen kecsegtető, hogy a dugódíjat sikeresen alkalmazó városokban beváltotta a hozzá fűzött reményeket: csökkent a forgalom és javult a levegő minősége.

Kiemelt kép: pixabay.com

Megosztás:
weboldal készítésONMEDIAWEB