Egy párkapcsolatban az alapvető és legfontosabb elvárás a kommunikáció. Hogy ne legyen félreértés, a felek azt már a kapcsolat elején megbeszélik, hogy mindent megbeszélnek egymással, hiszen enélkül nem működőképes a együttlét. Azonban a minden fogalmát is érdemes tisztázni, tekintettel arra, hogy két különböző nemű egyed kommunikációjáról van szó.

A legteljesebb szeretettel jelentem ki a férfiakról – amit általában mondani is szoktak rájuk – hogy “egyszerűek, mint az egyszer egy”. És a gondolkodás terén ez valóban így is van. A férfiak gyakorlatias emberek, akik nem bonyolítják túl a dolgokat. Számukra minden egyértelmű, kétszer kettő mindig négy. Szeretetüket nem feltétlenül fogalmazzák szavakba. Egy villanykapcsoló felszerelése, egy bolondos megjegyzés pontosan annyit jelenthet náluk, mintha a nő azt mondaná, szeretlek.  Kevesen mernek sírni nyíltan, van, aki nem is tud. A néma csend jelentheti a fájdalmukat, nem kell azonnal azt feltételeznünk, hogy közönyösek. Nem kell őket elítélni ezért, a társadalom keménységre nevelte őket, végtére is férfiak. Azonban meg lehet őket szelídíteni, ám ehhez nyíltságra van szükség.

A nők “bezzeg” fel merik vállalni az érzéseiket keménységük ellenére is, pityereghetnek egy mesén, hisztizhetnek, mint egy kislány, amit a férfiak nem feltétlenül éreznek zavarónak, sőt, meglepő módon olykor akár kedvesnek is találják, ami azzal magyarázható, hogy ilyenkor előbújik a nőből az igazi nő, és ilyenkor ők sokkal inkább férfinak érzik magukat. Viszont – és ezzel talán már köteteket töltöttek meg – ha a nő azt mondja, hogy nincs semmi baja, akkor itt a vég.

Be kell vallanunk, nekünk nőknek, hogy bizony gyakran csinálunk a bolhából elefántot. A pillanat tört része alatt egész regényt, több dimenziós eseményrendszert, és az általunk elképzelt lehetőségek tárházát tudjuk felvonultatni akár egyetlen elmosogatott bögre miatt is. Ilyen esetekben az alábbi kérdések merülhetnek fel bennünk:
“Akar valamit? Bűntudata van? Megcsal? Kirúgták? Ez célzás? Azt jelzi, hogy én nem mosogatok? Hogy rosszul mosom el a bögréjét? Rendetlen vagyok?”

Máris ezer történetünk van, míg a kedves “csak elmosta a bögréjét”, talán azért, hogy ne csináljon plusz munkát nekünk. Ám mi öt perc múlva már kiválasztottuk a szerintünk legmegfelelőbb háttér-történetet, és jól megsértődtünk. Emellett persze “semmi bajunk nincs”. (És ez csak egy roppant leegyszerűsített példa.)

Mivel két ellentétes nemről van szó, akiknek a testfelépítése is jelentősen eltér egymástól, nem kell meglepődnünk azon, ha az agyunk is merőben különbözik. Ez egy csodálatos dolog, hiszen új világot fedezhetünk fel a másik megismerése által, azonban ehhez valóban kommunikálni kell.

Talán furcsán hangzik, de ilyenkor érdemes tájékoztatni a férfit, hogy, habár nagyon értékeljük a cselekedetét, de mondja el, hogy miért tette, mert mi már kezdünk beleőrülni a bizonytalanságba, hogy nem tudjuk mi áll a mosogatás mögött. Ekkor persze meg fog lepődni, és jól ki is nevethet, de nincs mese, meg kell tudnunk, mert kétségek közt őrlődünk.

Sokszor nem értjük, hogy a másik mit miért tesz, hogyan érez bizonyos eseményekkel kapcsolatban. Ne próbáljuk meg kitalálni, hanem kérdezzük meg. Ahhoz, hogy megismerhessük választottunkat, felismerjük minden rezdülését, ismernünk kell a gondolatvilágát, hogy ne a fantáziákat kelljen segítségül hívnunk légből kapott történetek gyártásához.

A férfiak is nagyon jól tudják, hogy a “semmi”, az bizony tragédia. De sértődöttség helyett inkább meséljük el nekik, hogy mit érzünk és mit gondolunk, mert ők soha nem fogják kitalálni, és ezen egy boldog, harmonikus kapcsolat jövője múlhat.

Kiemelt kép:pixabay.com