Ha nyár és 30 fok, a legtöbben egy tó vagy tenger mellett keresnek felfrissülést. Strandolás, sör, fröccs és lángos, homokozás a gyerekkel, vízibiciklizés a Balcsin, csobbanás az Adriában – ez mind remek program, aki azonban kedveli az aktívabb időtöltést, Magyarországhoz egészen közel is talál csodás hegygerinceket, kristálytiszta, üde levegőt, susogó fenyveseket, nyugalmat. A szlovákiai Nagy-Fátra a Kárpátok alacsonyabb vonulataihoz tartozik, viszont csúcsinak megmászása a hobby-kiránduló, túrázó számára remek kihívást és sportteljesítményt jelentenek.

A Nagy-Fátra és az Alacsony Tátra erdőit és lakói ma Nemzeti Parki védettséget élveznek, fantasztikusan szép farengetegei üdítik a civilizációtól megfáradt szemet és fület egyaránt. Szállást Besztercebányán (szlovákul Banská Bystrica) vagy a közelében fekvő, völgyekben megbúvó kis falvakban érdemes keresni. Autón a legkönnyebb be járni a környéket. A közelben a legismertebb helyszín Donovaly síközpontja, ahol azonban nemcsak télen, de nyáron is virágzik az élet. Egy igazi sporthelyszín, ahol  rengetegen túráznak, kerékpároznak.

Számtalan izgalmas program közül tud választani az, aki a rendelkezésre álló szabadságát testmozgással, egy kis kalanddal szeretné eltölteni.

A Kárpátok alacsonyabb bércein a következő programok kellemesen beleférnek 4 napba:

1. Látogassuk meg Vlikolínecet, az élő történelmi falut (UNESCO Világörökségi helyszín)
2. Keressünk fel barlangokokat – igen sok akad a Nagy-Fátrában és környékén
3. Induljunk a hegynek és völgynek két keréken (Donovalyban lehet bérelni)
4. Lanovkázás és gerinctúra Donovalyban a Zvolen-csúcsra
5. Vegyünk részt a felújított Árvai várban szervezett túrák valamelyikén
6. Csúcstámadjunk:  Krizná és Kis Krizná megmászása

Van-e medve-e Szlovákiában? Hogyan előzzük meg a bajt?

Igen, méghozzá igen sok. Persze messze nem annyi, mint Erdélyben, de ettől még vannak és bizony nem árt az óvatosság. Azt azonban előre szeretném leszögezni, hogy a medve alapvetően fél az embertől, nem tartja táplálékának és esze ágában sincs levadászni. Ha mégis támad, akkor azt önvédelemből teszi.

A medvék éjjeli állatok, szürkülettől kezdenek el mozogni, egészen hajnalig. Nappal jórészt alszanak, kedvelt helyeik például 1-1 kidőlt óriásfa gyökerének alja.

Gyakorlati tanácsok a medve elkerülésére:

1. Legyünk hangosak: beszélgessünk, csörömpöljünk, esetleg akasszunk hátizsákunkra 1 csengőt. A medve ha meghall minket, kitér utunkból anélkül, hogy sejtenénk a közelségét.
2. Maradjuk a jelzett turista ösvényeken!
3. Csak napvilágnál túrázzunk, szürkületre mindenképpen érjünk le a faluba
4. Kerüljük a cserjéseket, málnásokat!
5. Ne sátrazzunk az erdőben, éjszakára ne maradjunk a hegyen.

Vlikolínec

A közeli hegygerincek csodás panorámája kápráztatja el szemünket, ha a tengerszint felett 718 méteren fekvő aprócska kis falut meglátogatjuk. Szinte harapni lehet a zöld füvet, a körülölelő hegyláncokat pedig a kék különböző árnyalataiba festi a távolság. Ha egy rövid, hegyi zápor után érkezünk, minden illat a többszörösére erősödik, a csúcsok körül pedig foszladozó pamacsokra emlékeztető felhőket kavar a szél. A nap sugarai megtörnek a páraszemcséken és a fehér fényt prizmaként szétbontó vízcseppek szivárványt feszítenek ki az égre.

A legkülönbözőbb színekre pingált kis házikók egy részében még ma is élnek – bár a szlovák Hollókőnek is nevezhető kis falut az UNESCO felvette Virágörökségi listájára, nem fogunk itt turisták hadával találkozni.

Vlikolínec hagyományos anyagokból (fa, agyag, zsindelyes tető), hagyományos módon (döngölt padló) épült házai révén érdemelte ki a dicsőséget, hogy az UNESCO helyszínei közé kerüljön. A település egyetlen kőépülete a Szűz Mária Meglátogatásának szentelt templom, melyhez egy harangláb is tartozik.

A falun iható tisztaságú kis patak csörgedezik keresztül, melyen több szakaszon is alakítottak ki ivó helyeket. Itt igazi hideg, friss hegyi vízzel csillapíthatjuk szomjunkat! A falun felfelé, a hegy irányába a sárga jelzésű turistaúton lehet haladni, mely csak mérsékelten meredek, viszonylag kényelmesen fel lehet jutni egy kis tisztásra, majd bal kéz felé letérni a piros jelzésre, mely egy amúgy csak télen üzemelő síközpont felé vezet.

Szemet gyönyörködtető táj, s mivel sok kiránduló jár erre és úgy általában van “forgalom” is, nem kell a barna bundás brummogó jószágoktól sem tartanunk.

Harmanecká jaskyňa/barlang

A Besztercebányától alig 20 perces autóútra fekvő barlang szájához már eljutni sem könnyű, mivel nagyjából 280 méter szintkülönbséget kell leküzdeni. Lépcsős túraútvonal kanyarog  a parkolótól (ahol napi 2€-ért állhatunk meg) a bejáratig, a belépőt is fent kell megvenni. Gyors tempóban 20-30 perc alatt leküzdhető a szintkülönbség, azonban érdemes lassabban haladni, egyrészt, hogy ne fullasszuk és izzasszuk ki magunkat teljesen, másrészt tanösvényen haladunk, így sok érdekes tudnivalóról tájékoztatnak minket a kihelyezett táblák és harmadrészt, gyönyörködhetünk a csodás tájban.

A kilátás a “tetőről” pazar, belátni az egész környéket, a szemközti csúcsokat, a fenyves aló kibukkanó mészkőszirteket.

Bár a barlang összességében Aggtelek után inkább szerénynek mondható, megéri befizetni az 1 órás túrára (amit szlovák nyelven tartanak ugyan, de magyarul kapunk 1 kis tájékoztatót). A barlang egyik ritkasága, az úgynevezett hegyi tej, ami tulajdonképpen egy lágy mészkőréteg. A barlang tele van nagyméretű pagodaszerű állócseppkövekkel, cseppkőlefolyásokkal, cseppkőzászlókkal és tavacskákkal (Szlovákiai Barlangok weblaja).

A hegy belsejébe vezető járatokban 6 Celsius-fok körüli a hőmérséklet, ezért öltözzünk fel melegen, húzzunk zárt cipőt, s egy sapka sem fog ártani, kivált, ha erősen kiizzadtunk a bejárathoz vezető kaptatón.

Folytatás következi…