Semmi különös dolgot nem kell vele csinálni, egyszerűen – a nem épp disznóvágásos, hanem már párnapos – a hurkát nagyjából fél órára vízbe kell áztatni. Így a már szikkadóban lévő bél ismét nedvességet kap, feltöltődik, és nem lesz gond vele semmi.

Sütéskor tégy alá egy pohárnyi vizet, és takard le egy időre, közepes hőfokon sütve. Nagyjából 25 perc, fél óra alatt lesz kész, az utolsó tíz percben – ha közelben leszel – feljebb is veheted a hőfokot valamivel – így szépen pirul meg. És persze ekkor már vedd le a fóliát, vagy fedelet.

Ugyan elvileg nem egyformán kell sülnie a kolbásznak-hurkának, régen valahogy nem foglalkoztak vele, egyszerre rakták be a tepsibe, és elkészült szépen.

Simán megoldható, hogy hurkánkat beáztatjuk, az egész alá pedig rakunk vizet is, meg zsírt is – ez a kolbász alá kell – és le is fedjük egy kicsit sütéskor, mert ez a hurkának valóban szükséges. Aztán pedig levéve a fóliát pirítunk egyet.

Gyönyörűen megsült régen, most is úgy lesz. És nem kell attól tartani hogy “keverednek az ízek”. Ilyen nincs, a hurka hurka, a kolbász pedig kolbász lesz.

De ha teszünk alá egy kis átöblített savanyúkáposztát, vizet, zsírt, és arra ültetjük őket, akkor még tökéletesebb lesz a végeredményt.

Forrás.

A címlapfotó illusztráció.