Húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap (de minden évben március 22-e és április 25-e közé esik), ehhez igazodik a farsang, a böjti időszak és a Pünkösd ideje is. Ebben az évben az egyik lehető legkorábbi időpontra esik ez a mozgó ünnep, ritkán fordul elő hasonló.

A Húsvét keresztény ünnep:  Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyet az emberek bűneinek megváltásáért tett. Magyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás.

A népi hagyományok és a vallásos események is nagy mértékben kötődtek és kötődnek ma is ehhez a jeles naphoz. 

A tavaszi nagytakarításnak szimbolikus jelentősége is van. Nagyszüleink idejében ilyenkor mindent kitisztítottak, kipucoltak, még a fekvőhelyként szolgáló szalmazsákokat is friss szalmával tömték tele. A makulátlan belsőt a vallásos szertartásokon való lelki elmélyülés biztosította.

Húsvét hétfőn természetesen mindenféle finomsággal várták a lányok, asszonyok a locsolkodókat: kalács, friss kenyér, pogácsa, sütemény, füstölt sonka és kolbász illatozott az asztalon a vendégek tiszteletére.

 A gyerekek hímes tojást vihettek haza a locsolkodásért cserébe (a zsebbe dugott pénz csak az utóbbi évtizedekben lett elterjedt szokás), a felnőtt férfiak virágot kaphattak (jácintot, nárciszt, vagy gyöngyvirágot), és felhörpinthettek egy-egy jó pohár bort vagy pálinkát.

Sokan tartották (tartják) a vödörrel és szódásüveggel történő húsvéti megöntözés szokását is…

Képek forrása:  http://himestojas.hu/, http://multiwebshop.hu