A tavaszi óraátállítás keserédes esemény az ember életében, hiszen tudjuk, hogy vasárnap este már világos lesz, de kevesebbet alhatunk, de nem baj, mert tavasz van, ám, ennek ellenére, mégis feszültek vagyunk.

Az óraátállítást úgy kell elképzelnünk, mintha Berlinből Dél-Marokkóba repülnénk. A szervezet képtelen ezt az időeltolódást egyetlen nap alatt feldolgozni, ezt hívják időzóna-betegségnek (jetlag), melynek lényege, hogy felborulnak az alvási periódusok, a nappalok-éjszakák ugyan egymást követik, de más ütemben. Vannak, akik észre sem veszik ezt az egy óra eltolódást, másoknak viszont 3-14 napra van szükségük ahhoz, hogy biológiai órájuk ismét megfelelően működjön.

Az átállítás következtében felmerülhetnek alvászavarok, ingerlékenység, letargia, magasabb vérnyomás, táplálkozási problémák, emésztési zavarok, fáradékonyság, koncentrációs problémák.

Mivel hirtelen nagyobb mennyiségű fény jut a testbe, ez megzavarja biológiai óránkat, ennek kiküszöbölésére, megelőzésére érdemes a tavaszt vitaminkúrával kezdeni. Ezen kívül sétáljunk esténként a friss levegőn, és igyekezzünk korábban lefeküdni, hogy testünk eleget pihenhessen – elalvás előtt pedig jól szellőztessük ki a szobát. Érdemes a sportot is beiktatni a mindennapjainkba, hogy szervezetünk endorfint termelhessen, és kellőképpen el is fáradhasson. Késő délután, valamint este kerüljük a koffein tartalmú italokat, a nehéz ételeket, a felzaklató filmeket, és lehetőleg sötétben, csöndben aludjunk, hogy testünk, agyunk pihenhessen. Fogyaszthatunk nyugtatóteákat, mint a citromfű, hogy kisimuljon az idegrendszerünk.

A legfontosabb azonban a türelem önmagunkkal, és másokkal szemben is. Gyakoroljunk toleranciát, hiszen embertársaink nagy része pontosan ugyanazon a frusztrált, alvásszegény időszakon megy keresztül, mint mi. Gondoljunk arra, hogy ebből az időszakból pár nap alatt kikecmergünk, és végre élvezhetjük a napsütéses, boldog tavaszt.

Kiemelt kép: pixabay.com