Az állatkertek a koronavírus-járvány miatt zárva tartanak, az intézmények így elesnek legnagyobb bevételüktől, hiszen nem tudnak látogatókat fogadni – írja a hvg. Verena Kaspari, a Neumünsteri Állatkert igazgatója meghökkentő nyilatkozatot tett a múlt héten. A német sajtónak arról beszélt, hogy ha a koronavírus-járvány miatti bevételkiesés nyomán nem tudnák mivel etetni az állataikat, akkor bizonyos állatoknak valamelyik másik állatot tálalnák fel. A magyar állatkertek ezt elfogadhatatlan ötletnek tartják. Hazánkban az állatkertek helyzete országszerte igen változó, van, ahol még bőven akad tartalék az állatok etetésre, de nem minden intézmény ilyen szerencsés, ráadásul az is kérdéses, mikor nyithatják meg újra a kapukat.

 „Az Állatkertben lakó mintegy kilencszáz állatfaj több mint tízezer egyede semmiben sem szenved hiányt, róluk továbbra is folyamatosan, a legmagasabb színvonalon gondoskodnak. A takarmányellátás is biztosított, mert az Állatkertnek korábban beszerzett készletei, tartalékai is vannak, és a járvány a további beszerzések terén sem okozott fennakadásokat” – tudatta a Budapesti Állatkert.

A Kecskeméti Vadaskertnél hisznek abban, hogy a rájuk bízott állatokat nehéz körülmények között is el tudják látni, gondozni tudják őket, és nemcsak a törvényi előírások miatt, hanem az ott dolgozó valamennyi munkatárs elhivatottsága, az élővilág iránti tisztelete és kötelessége miatt is.

 „Nem lehet cél és eszköz sem, a Pécsen tartott állatok jó része veszélyeztetett faj, ráadásul az ötlet nem is feltétlenül logikus: ha egy nagymacskából indulunk ki, ő elfogyaszt annyi húst, hogy a tartalék is csak napokig tartana” – mondta a német hírre reagálva Siptár Dávid, a Pécsi Állatkert ügyvezetője.

A Szegedi Vadasparktól Veprik Róbert igazgató elmondása szerint amikor megalapítanak egy állatkertet Magyarországon, akkor arra vonatkozóan is ki kell találniuk egy forgatókönyvet, hogy miként számolnák fel az intézményt, ha arra szükség lenne. Ők azonban egyáltalán nem fontolgatnak ilyen lépéseket, stabil a helyzetük, az állatok megkapják a takarmányt és a szükséges állatorvosi kezelést, és az alkalmazottakat is ki tudják fizetni.

Abban a legtöbb állatkert és vadaspark egyetértett, hogy a mostani kiesés pénzügyi szempontból is jelentős, hiszen a kijárási korlátozás az állatkertek leglátogatottabb időszakára esik.

A Budapesti Állatkert 240 dolgozóját 50 különböző munkakörben foglalkoztatják, ahol lehetséges, home office-ban, ahol nem, ott turnusváltással, de senkinek nem került veszélybe az állása. Ugyanakkor az állatkert közlése szerint durva becsléssel az már most is elmondható, hogy a március 15-e óta kiesett bevétel meghaladja a százmillió forintot. A vezetés folyamatosan kapcsolatban van a Fővárosi Önkormányzattal, és állításuk szerint közösen dolgoznak a nehézségek megoldásán.

A Kecskeméti Vadaskertnek az önkormányzat többletforrást biztosított, de ha a bezárás június 30-a után is elhúzódik, akkor az idei évre a bevételkiesés a 90 százalékot is elérheti, ez pedig alapjaiban megingatja egy intézmény működtetését kormányzati támogatás hiányában.

“Akkor kezdődtek a kihívások, amikor tartalékjainknak már amúgy is a végén járunk” – mondta Siptár Dávid.

A Pécsi Állatkert ügyvezetője elmondta, hogy a Magyar Állatkertek Szövetsége, az állatkertek tulajdonosai egyeztetnek a kormányzati vezetőkkel, és remélik, hogy a hazai állatkertek segítséget kapnak.

 „Nem titok, hogy nagyon nehéz lesz ezt az évet túlélni, hiszen nekünk nyáron kell megtermelni mindazt, amiből a következő márciusig tudunk élni. Amint hagyják, hogy nyissunk, abban a percben ki fogunk nyitni” – írta a Szegedi Vadaspark.