Mellszobrot kapott kapott szülővárosában Léván a 140 éve született Kittenberger Kálmán

Születésének 140. évfordulója alkalmából a mai napon leplezték le a róla elnevezett utcában a lévai zsinagógával szemben felállított Kittenberger Kálmán-szobrot. Az ikonikus világhírű vadász és tudós mellszobra a magyarországi Túri Török Tibor szobrászművész alkotása.

                                     Ján Krtík, Léva polgármestere és Túri Török Tibor szobrászművész leleplezi a szobrot (Fotó: Léva város, Facebook)

Az alkotó Túri Török Tibor szobrászművész az által készített szobrot  három évvel ezelőtt ajándékozta a Tolnai Csaba által vezetett Lévai Városszépítő Egyletnek

Az elmúlt hónapokban megtalálták a szobor méltó helyét. A lévai zsinagógával szemben, a Kittenberger Kálmánról elnevezett utcában, a vár tövében alakították ki a szobor helyét.
A lévai önkormányzat képviselő-testülete anyagilag támogatta a mellszobor talapzatának elkészítését. A napokban befejeződött a tereprendezés, parkosítás a szobortalapzat környezetében. Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között leplezték le a 140 évvel ezelőtt született híres vadász szobrát – adta hírül az első felvidéki magyar hírportál

A szobrászművész számára nem ismeretlen Léva, hiszen több alkotása is megtalálható a járási székhelyen. Túri Török Tibor készítette többek között a Reviczky Házban fellelhető Reviczky Gyula-domborművet. A várban székelő Barsi Múzeum egyik kiállítóterme ad otthont a I. Kohári István reliefjének.

Emlékét hűen őrzi szülővárosa, Léva. Számos előadásban elevenítették fel tevékenységét. Tíz évvel ezelőtt nevezték el róla azt az utcát, amelyben az egykori iskolája is áll. A helyi cserkészcsapat is felvette a nevét. Az erdészüzem kétnyelvű emléktábla mellett mától a Kittenberger Kálmán utcában található mellszobor is őrzi Léva egykori neves szülöttének az emlékét.

                                                                         A lévai 46. sz. Kittenberger Kálmán Cserkészcsapat (Fotó: Léva város Facebook)

Kittenberger Kálmán

Kittenberger Kálmán (Léva, 1881. október 10. – Nagymaros, 1958. január 4.) magyar Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író. A magyar vadászirodalom klasszikusa, 1920–1948 között a Nimród vadászújság főszerkesztője.

Szegény, nyolc gyermeket nevelő felvidéki római katolikus iparoscsaládba született. Apja Kittenberger Imre, cipész, anyja Hangyási Antónia volt.  Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. A gimnáziumból (részben anyagi, részben fegyelmi okból) a lévai tanítóképzőbe iratkozott át. Természetrajz tanára, Kriek Jenő tanította meg az állatok preparálására, az ő ajánlására kapott később segédpreparátori állást a Magyar Nemzeti Múzeumban, miközben a tanárképző főiskolát is látogatta. A családnak nem volt pénze a taníttatásra és olyan életet élt, hogy a nélkülözések miatt többször az öngyilkosság szélére sodródott. Ebből kitörni úgy tudott, hogy önképzéssel szerzett tudást a trópusok élővilágáról, megismerkedett többek közt Herman Ottóval és Bíró Lajossal. A tanulmányai közben végzett segédpreparátori munkáját nem fizették meg, így nem tudta fenntartani magát, ezért félbe kellett szakítania tanulmányait és tanítói állást vállalt 1902 őszén Tatrang faluban, a hétfalusi csángók közt. Választása azért esett erre a vidékre, hogy legalább vadászszenvedélyének hódolhasson.

Először 1903-ban Damaszkin Arzén bácskai földbirtokos kísérőjeként járt Afrikában. Anyagi körülményei miatt az utazásra reménye sem lehetett, Madarász Gyula ornitológus azonban beajánlotta őt az Afrikába készülő Damaszkinhoz, akinek szüksége volt preparátorra. Damaszkin azonban csak az ott-tartózkodás költségeit fedezte, az utazásét nem. Szalai Imre közbenjárására a Nemzeti Múzeum biztosította számára a szükséges eszközöket és egy esztendei fizetést, cserébe Kittenberger gyűjteményeket ígért a Múzeumnak.

forrás: Wikipédia