-KiemeltTurizmusUtazóna

Komáromban található Közép-Európa legnagyobb újkori erődrendszere

Avatar

Az egyre kedveltebb turisztikai úti cél évről évre számos látnivalóval és érdekesebbnél érdekesebb kulturális rendezvényekkel várja a látogatóit. Az egyedülálló, monumentalitásában is lenyűgöző komáromi erődrendszer történetéről alább olvashatnak.

Sokan csak egyetlen, vaskos falakkal védett várépületként képzelnek el egy erődöt, ám a komáromi erődrendszer hatalmas területet ölel fel. Ugyanúgy hozzátartozik a törökök elleni végvárrendszer részeként megépített, a Duna bal partján található Öregvár és az ötszögű Újvár (előbbit a 16., utóbbit a 17. században építették), mint a folyó jobb partján húzódó Monostori, Igmándi és Csillag Erőd.

Az Újvár építését 1654-ben kezdték el III. Ferdinánd császár parancsára. Az idejétmúlt Öregvár közvetlen védelmét szolgálta volna az ötszögalakú erős öt „hegyes” bástyájával. Miután 1699-ig Magyarország déli részeit felszabadították a török hódoltság alól, az erőd fontossága csökkent. 1763-ban, majd 1783-ban két nagy erejű földrengés rázta meg Komáromot, és az erőd is súlyosan megsérült. Mivel helyreállítása nem lett volna kifizetődő, ezért egy nyilvános árverésen eladták, szinte kövenként. Az erőd csak a 19. század elején kerül ismét a figyelem középpontjába. 1808‒1809-ben Újvár megrongált kőfalait téglával pótolták, és átépítették bástyákat is. 1810-ben a belső udvaron megépült a laktanya, 1815-ben pedig a parancsnoki épület. Az Újvár előtt széles árok húzódott, amelyet szükség esetén a Duna vagy a Vág vizével tudták feltölteni.

A Monostori, a Csillag és az Igmándi Erőd megépítése több történelmi korszakhoz is köthető. A Duna és a Vág összefolyásánál lévő komáromi végvár évszázadokon keresztül kiemelt hadászati jelentőséggel bírt, olyannyira, hogy például amikor Napóleon elfoglalta Bécset, Ferenc császár ide akarta menekíteni az udvartartását. Komárom egyébként már a római korban is lakott település volt, s több mint 750 évvel ezelőtt kapott városi rangot. Magát az erődrendszert, bármilyen hihetetlenül is hangzik, 200 ezer katonára tervezték. A munkálatok az 1800-as években kezdődtek meg, s az 1848‒49-es szabadságharc idejére nagyjából már kiépült a ma is látható erődrendszer, végső formáját azonban csupán az 1870-es évek végén nyerte el.

A Monostori Erőd lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, gondosan faragott kövekből épített falaival, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakarójával és több kilométer hosszú földalatti folyosórendszerével. Ez utóbbi okán nevezték annak idején láthatatlan erődnek. Monumentális méreteit a következő adatok bizonyítják: az erőd 25 hektárt foglal el, teljes területe a lőterekkel együtt 70 hektár, az épületek alapterülete 25 680 m2, a helyiségek száma 640.

A Csillag Erőd az Öregvár keleti bástyájával szemben épült. Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdték építeni. 1586 nyarára készültek el a 100-100 lovas befogadására képes hídfők. A török harcok elmúltával az erőd elvesztette hadászati funkcióját, s csupán 1848 őszén fogtak hozzá felújításához, Török Ignác vezetésével. A cél a város körkörös védelmének biztosítása volt. 1849 áprilisában a Csillag erőd gyilkos ágyútüze verte vissza a császári hadsereg támadásait. 1849. október 2-án ‒ két hónappal a világosi fegyverletételt követően ‒ történt meg az erődrendszer átadása az osztrákoknak. A Csillag erőd melletti mezőn vonultak fel a védők, fegyelmezett katonai rendben. Délután négy órakor megjelent Klapka György, s a gúlába rakott fegyverek mellett könnyes szemmel tisztelgett előtte a védősereg.

Az Igmándi Erődöt, a komáromi erődrendszer legfiatalabb tagját 1871-ben kezdték el építeni. 1939 szeptemberétől 1941 márciusáig menekült lengyel katonák szállása volt, majd lengyel katonai internálótábor, munkaszolgálatos laktanya lett. A háború végén a lakosság óvóhelyként használta. 1966-tól megszűnt katonai célú hasznosítása, azóta a Klapka György Múzeum római kori kőtára működik benne, valamint a 2013-ban megnyílt légoltalmi kiállítás. Idén ünnepeljük Klapka György születésének kétszázadik évfordulóját.

Visszatérve a teljes erődrendszerhez, mindenképpen meg kell említenünk, hogy mire teljes egészében kiépült, az akkori haditechnika már „túlhaladott” rajta, hadászati jelentősége megszűnt, itt harcok az elmúlt százötven évben már nem folytak. Ennek köszönhető, hogy megőrizte eredeti formáját, s ma hazánk legnagyobb épített öröksége.

Az állami tulajdonban lévő erődrendszert üzemeltető nonprofit kft. 2000-ben alakult meg, és munkatársai kis lépésekben, a lehetőségeikhez mérten igyekeztek végrehajtani fejlesztéseket. A legutolsó nagyobb projekt 2014-ben volt, amely akkor Komárom-Esztergom megye kiemelt beruházásai közé tartozott. De e pillanatban is az előkészítés fázisánál tart két, látogatóélményeket növelő beruházás.

A budapesti Szépművészeti Múzeum teljes felújítása lehetővé tette, hogy annak Román terme a régi szépségében pompázhasson. Ott korábban köztéri szobrok gipszmásolatait tárolták, amelyek a nyáron átköltöztek a monostori erődbe, s állandó kiállításként idén októbertől lesznek láthatóak. Ilyen hatalmas mértékű állami beruházás még nem történt a városban, az új kiállítótér bizonyosan pazar ékköve lesz Komáromnak. Az erőd üzemeltetői bíznak abban, hogy kínálati palettájuk új, művészeti eleme még több látogatót fog vonzani az erődbe. Egyébként korábban ‒ éves szinten ‒ körülbelül 110 ezren fordulnak meg az erődben. Ne feledjük, az erőd nem csupán műemlék, hanem egyedülálló rendezvényhelyszín is.

Az elmúlt években sikerült egy széles közönségigényt kielégítő programsorozatot elindítani és működtetni, amely ‒ noha elsősorban a szabadtéri szezonra tervezett ‒ ma már felöleli az esztendő nagyobbik részét, március közepétől egészen október végéig. A kiállítások mellett egymást követik az érdekesebbnél érdekesebb kulturális események, 1848-as és II. világháborús hadi játékok, színházi előadások, könnyű- és komolyzenei koncertek, gyermekprogramok. Fontos célkitűzése a menedzsmentnek, hogy minél érdekesebb attrakciókkal lepjék meg a vendégeiket.

Az állami tulajdonban lévő műemlékegyüttes üzemeltetői a hosszú távú fejlesztési programjukat már eljuttatták a döntéshozókhoz, s persze bíznak a pályázati lehetőségekben is. Szeretnék elérni azt is, szlovák partnereikkel közösen, hogy a komáromi-komárnói erődrendszer a világörökség része lehessen. Meggyőződésük, hogy számos kihasználatlan turisztikai potenciál rejlik még e nagyon is jól látható láthatatlan erődben.

Walter Béla

 

 

 

Megosztás:
weboldal készítésONMEDIAWEB