Az Országgyűlés elnökének a levelét a Székely Nemzeti Tanács éves küldöttgyűlésén Farkas Balázs csíkszeredai konzul olvasta fel szerdán délután Marosvásárhelyen. Kövér László arra kérte az SZNT-t, hogy “ne essen kamaszbetegségbe”, emelkedjen felül a korábbi vélt vagy valós sérelmein, és előlegezzen bizalmat a román törvényhozásba küldendő magyar képviselőknek. Az MPP tiszteletbeli elnöki tisztségét is betöltő Kövér László az RMDSZ jelöltlistáin szereplő két MPP-s jelöltet név szerint is megemlítette. Mint fogalmazott: Biró Zsolt és Kulcsár Terza József személyében először nyerhetnek román parlamenti mandátumot az SZNT küldöttei.Kövér László levelében úgy vélekedett, hogy a székelyföldi területi autonómia és a román nép által az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígért teljes nemzeti szabadság “lenne az orvosság” a Romániában felhalmozódott magyar vonatkozású bajokra.”Akik ma különféle bukaresti és brüsszeli intézményekben veszélyforrásként tekintenek a székely autonómia iránti jogotokra, azoknak a saját önrendelkezési jogára szintén veszélyek leselkednek, csak még nem biztos, hogy tudnak róla” – fogalmazott a házelnök. Úgy vélte: “nincs, és nem lehet valós és tartós európai önrendelkezés a tagállami nemzetek önrendelkezési joga nélkül, a nemzeti többségeknek pedig nincs és nem lehet valós és tartós az önrendelkezési joguk a számbeli kisebbségben velük együtt élő nemzeti közösségek önrendelkezési joga nélkül”.Az erdélyi magyar politikai szervezetek összefogásának, közös fellépésének a szükségességéről beszélt a küldöttgyűlés előtt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is. “Amig két indián egymás skalpját követeli, addig a sápadtarcúak örülnek” – jelentette ki az országgyűlés volt elnöke. Hozzátette, a vitákat a közösségen belül kell lefolytatni, és a kialakult közös állásponttal kell a román társadalmat megszólítani.Szili Katalin megemlítette, hogy a 89-es rendszerváltozás óta eltelt 27 év, a háromnegyede a kommunista rendszer időtartamának. Ez idő alatt a határon túli magyarság fogyása tízszázalékos volt. Kijelentette: ha nem tesz sürgősen a közösség az áldatlan helyzete ellen, félő, hogy a demográfiai változások “zárójelbe teszik” az egész autonómiakövetelést.Az SZNT küldöttgyűlése állásfoglalásban rögzítette a választásokra vonatkozó álláspontját. A tanács rögzítette: magát a székelység közképviseletének tekinti, és ennek megfelelően nem vesz részt a választásokon, és nem jegyezteti be magát politikai alakulatként. Természetesnek tartja ugyanakkor, hogy képviselői lelkiismeretük szerint induljanak a választásokon pártjaik színeiben vagy akár függetlenként.Az állásfoglalás szerint az SZNT képviselői – ha elindulnak a választásokon – nem várhatnak támogatást az SZNT-től, “amint egyetlen parlamenti képviselő sem várhatja el azt, hogy maga a parlament támogassa őket a választásokon”.Állásfoglalása végén a tanács azzal a kéréssel fordult a székely közösséghez, hogy “olyan képviselőket válasszanak, akik elkötelezettek Székelyföld autonómiája iránt, és hajlandók is cselekedni érte”.Az állásfoglalást élénk vita után 59 támogató és 28 ellenszavazattal, tíz tartózkodás mellett fogadta el a küldöttgyűlés. A hozzászólók némelyike törölte volna az utolsó kérést az állásfoglalásból, mások pedig az SZNT autonómiastatútumának a határidőhöz kötött benyújtásához kötötte volna a támogatást.