Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász észlelt egy különös jelenséget még 1961-ben, méghozzá két fényes foltot. Mivel nem egy szilárd testről van szó, azt feltételezték, hogy ez valamilyen csillagközi anyag és Kordylewski-felhőknek nevezték el. Már felfedezésének idején is “porholdnak” hívták, ugyanis nagyjából azonos távolságra kering a Földtől, mint a mindenki által látható fényes égi kísérőnk.

A nem mindennapi jelenséget az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratóriumának vezetője, Horváth Gábor is vizsgálta és amiről idén (2018-ban) megjelent tanulmányban ír. A vizsgálat fontossága nem csak tudományos, de gyakorlati szempontból is jelentős. A por jelenléte egyfajta “porszívó” hatást bizonyít, melyet a Föld-Hold rendszer tömegvonzása okoz. Figyelembevétele segít, hogy a különböző űreszközök biztonságosan mozoghassanak, továbbá a “vonzalom” révén olyan stabil pontot lehet találni az űrben, ahol könnyebb például az űrhajókat “leparkolni” és így kevesebb üzemanyagot fognak felhasználni útjuk során, mellyel szó szerint “csillagászati összegeket” lehet majd megspórolni.