A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) gazdálkodásának adataiból a- amelyeket Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető-helyettes perelt ki – az is kiderül, hogy a befektetések dokumentálásában súlyos hiányosságok vannak. Alapkamatnál kisebb hozamok, utólagos papírozás, felderített összefonódások, milliárdos haszon a kisbanknál – mindez csak a jéghegy csúcsa a Pallas Athéné alapítványok történetében.Az utóbbi hónapokban nincs olyan nap, amikor ne kerülnének nyilvánosságra újabb és újabb visszaélésgyanús esetek a Matolcsy György által vezetett jegybank háza táján. Az MNB által összességében mintegy 260 milliárd forintos alapítói tőkével létrehozott Pallas Athéné alapítványokat nem tekinthetjük az MNB-től függetlenül működő, önállóan gazdálkodó szervezeteknek, ezért az általuk létrehozott cégekre inkább úgy tekinthetünk, mint a közpénz haszontalan felhasználóira. Az MNB igazgatósági tagjai és vezető tisztviselői formálisan a kuratóriumok döntéshozói, valójában feladatuk mindössze arra korlátozódik, hogy Matolcsy György unortodox – a hazai közgazdász-társadalom meghatározó személyiségeinek gondolkodásától, szigetszerűen elkülönült, a Magyar Tudományos Akadémia által is elmarasztalt – elképzeléseit megvalósítsák.Ahhoz, hogy a hazai társadalom is tiszta képet kapjon arról, milyen módszerekkel történik az MNB vagyonának elherdálása, hogyan hozzák meg a befektetési döntéseket a kuratóriumok, mit tartalmaznak az egyes szerződések, szükség volt ezeknek a nyilvánosságra hozatalára. A jegybank vezetői azonban – a Fidesz meghatározó politikusaival karöltve – kezdetben foggal-körömmel tagadták, hogy a jegybank által nyújtott alapító tőke az alapítványoknál továbbra is közpénz lenne. Ez a faramuci logika már Áder János számára is elfogadhatatlan volt. A köztársasági elnök – amellett, hogy kifogásolta az alapítványok tevékenységét titkosító jegybank-törvénymódosítás tervezetét – azt is szóvá tette az Alkotmánybíróságnál (Ab), hogy a kormánypártok többségével elfogadott törvénytervezet visszamenőleges hatályú lett volna. A taláros testület az idén márciusban helyt adott Áder János észrevételének, és megsemmisítette a törvénymódosítást. Az Ab kiemelte, hogy az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik.Az alapítványokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalának egyik élharcosa Tóth Bertalan. Az MSZP parlamenti frakcióvető-helyettese sorra pereket indított azért, hogy mindenki megismerhesse: mi történt az öt Pallas Athéné alapítványnál a közpénzzel. Hogyan történtek a kuratóriumi döntések? A közpénzt – amely a költségvetés helyett az egyes alapítványoknál landolt – a fennálló számviteli szabályoknak megfelelően kezelték-e?A szocialista honatya indítványára elsőként a PADA titkosításának feloldásáról hozott jogerős ítéletet a bíróság. Ennek nyomán az alapítvány 2016. április 22-én el is küldte Tóth Bertalan e-mail címére a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) 2013. december 16. és 2015. március 10. között meghozott befektetési döntéseiről szóló dokumentumokat. Ezzel egyidejűleg a PADA honlapján nyilvánosságra hoztak egy listát a 2013. december 16-tól 2015. október 31-ig tartó időszak befektetési döntéseiről. Végül csak néhány nappal ezelőtt adták át a PADA 2013. december 16. és 2015. március 10. között meghozott befektetési döntéseihez kapcsolódó szerződések másolatait is. (Mint ebből a felsorolásból is kitűnik, a PADA elég nyögvenyelősen, időt húzó módon teljesítette a bírósági ítéletből reá háruló kötelezettségeket.)A befektetési döntésekről szóló információk tanulmányozásakor Tóth Bertalan azonban számos furcsaságra bukkant. A 2013. december 16. és 2015. március 10. közötti időszakról a PADA eltérő tartalmú anyagot adott ki a képviselőnek, mint ami a honlapjukon, illetve a szerződéseikben szerepel. Például egy helyütt rábukkanhatunk egy olyan 1,7 milliárd forintos lekötésre, amely a befektetési döntésekben kétszer, a szerződésekben viszont csak egyszer szerepel, és a hasonló ellentmondásoknak se szeri, se száma! Az állampapírok listáján olyan ötmilliárd forintos állampapír-vásárlást tüntettek fel, amelyről se befektetési döntést, se szerződést nem küldött a PADA Tóth Bertalannak. Így feltételezhető, hogy az alapítványnál vagy számos kívánnivalót hagy maga után a számviteli, illetve az ügyviteli fegyelem, vagy – és ez sem látszik kizártnak – arra számítottak, hogy a titkosság mögé elbújva sajátjukként kezelhetik a közpénzt, fittyet hányva a szabályoknak.Az egyes befektetési döntéseknél szereplő dátumokat nyugodtan minősíthetjük zavarosnak, amiből a szakértők arra következtetnek, hogy itt alighanem “utólagos papírozás” történhetett. Ilyenre bukkanhatunk például egy 2014. júniusi befektetési döntésnél, amely előbb született meg, mint a rá vonatkozó befektetési szabályzat, illetve a kuratóriumi felhatalmazás a döntés meghozatalára.Korábbi cikkeinkben is gyakran írtuk, hogy a Pallas Athéné alapítványok egyáltalán nem szolgálják az MNB elnöke által oly gyakran emlegetett közjót, hanem csak Matolcsy György torz, mániákus – általa unortodoxnak nevezett – teóriájának, eszméi terjesztésének közpénzből történő finanszírozását szolgálják. A Tóth Bertalanhoz eljuttatott dokumentumok másolatai mindezt fényesen bizonyítják. Az alapítványok – köztük a PADA – kuratóriuma személyi összetételét illetően azonban korántsem egy az MNB-től független testület. Ennél az alapítványnál maga Matolcsy György tölti be a kuratóriumi elnöki tisztet. A befektetési döntéseket az elnök és a testület egy, az MNB-től független tagja hozta meg, erre adott ugyanis a kuratórium felhatalmazást.Ugyanakkor feltételezhető, hogy egy jegybankelnök – mindenütt a világon – olyan kiemelkedő képességű szaktekintély, aki a befektetési döntéseknél is kellő gondossággal jár el. Ennek ismeretében jogosan merülhet fel a kérdés: miképpen lehetséges az, hogy a PADA az egyes kereskedelmi bankoknál – evoBank (jelenlegi nevén NHB Bank), Gránit Bank, OTP – lévő betéteit mindig a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatra köti le. Ebből adódik az a talány is, hogy miért nem a Magyar Államkincstárnál helyezték el ezeket a betéteket, ahol minimum a jegybanki alapkamattal megegyező – kockázatmentes – hozamra számíthattak volna, de ennél még az is valószínűbb, hogy ennél magasabb rátát is elérhettek volna. Ezek után azon aligha lehet csodálkozni, hogy a PADA állampapírjainak eladási ára a befektetési döntésben szereplő állampapír névértékénél alacsonyabb lett.A befektetési döntések ilyen “laza kezelése” azonban korántsem egyedi est. Két esztendeje a PADA 60 millió euró (mai árfolyamon csaknem 20 milliárd forint) értékben rövid lejáratú állampapírok megvásárlásával bízta meg a Gránit Bankot. A megkötött szerződésben szereplő állampapíroknak ugyanakkor a névértéke 70 ezer euróval (mai árfolyamon több, mint 21 millió forint) meghaladta ezt, ugyanakkor a kifizetett ár 63,8 millió euró volt. Vagyis – mai árfolyamon mintegy egymilliárd forint volt az eltérés.