Nem támogatja a kancellária-rendszer bevezetését tartalmazó javaslatot a Magyar Kórházszövetség (MKSZ), mert az tovább erősítené a már most is kritikus szakemberhiányt és rontana a betegellátás biztonságán is, miközben nem oldaná meg az intézmények adósságállományának újratermelődését. A testület elnöksége tegnap az elutasítást tartalmazó levelet vitte az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) arra a megbeszélésre, amit azt követően hívtak össze, hogy a javaslat részleteit előlük utolsó percig titkoló egészségügyi államtitkárt megkerülve, a múlt héten Balog Zoltán minisztertől kérték el a sorsukat alapvetően meghatározó tervezetet az MKSZ elnökségének tagjai.Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Ónodi-Szűcs Zoltán ötpontos reformcsomagjának egyik legfontosabb eleme lenne, hogy a kórházi adósságállomány újratermelődésének megállítására 8-10 kórházanként egy kancellár döntse el, hol milyen kórházi osztályok működjenek, mennyi pénzt kapjanak az intézmények. Közös lenne a közbeszerzés, de még a munkaerő gazdálkodás is. A kórházigazgatók azért tartják nagyon kockázatosnak intézményeik költségvetési önállóságának felszámolását, mert így az ellátás politikai felelőssége elválna a gyógyító munkától, elveszne a mostani napi rugalmasság a hirtelen jelentkező feladatok megoldásában, ami szerintük csak növelné a bizonytalanságot, fokozná az elvándorlást és ezzel rontaná a betegek biztonságát. A szervezet 16 pontban részletezte idevágó kifogásait, hozzátéve: szerintük az állami fenntartó, vagyis az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) térségi szintű megerősítése is jó eredményeket hozna a mostani működő rendszer szétverése nélkül.Balog Zoltán miniszter a tegnapi Semmelweis-napi ünnepségen a vitát úgy értékelte, komoly tárgyalások vannak a területi ellátási- és az intézményi elv összhangja érdekében, de biztos benne, hogy a strukturális változásokról meg kell egyezni. A kancellária-rendszer bevezetésének terveit ugyanakkor nemcsak a Kórházszövetség tartja elfogadhatatlannak, hanem a kormány is háromszor visszadobta már a szöveget annak kidolgozatlansága miatt. A kórházigazgatók elutasítása így azt jelentheti, hogy hosszabb időre, akár a kormányzati ciklus végéig megakadhatnak az államtitkár reformtervei, amelyek megvalósítása egyébként sem halad rohamléptekkel. Egyedül a fővárosi ellátás átszervezését fogadta el eddig a kormány, azt sem az eredeti tervek szerint, hisz Ónodi-Szűcsék nem akartak teljesen új nagy kórházat építeni, de végül Kelenföldre mégis ilyet terveztet a kabinet.