Megszólal az ereklye – Kossuth Lajos üzenete | Pannonmagazin
Múlt-Jelen-Jövő

Megszólal az ereklye – Kossuth Lajos üzenete

Kossuth

Az 1848-49. szabadságharc vezetőjének, Magyarország kormányzó-elnökének születésnapja alkalmából emlékezett meg a hazai és a külhoni magyarság. A nagy utat bejárt államférfit már életében egyaránt támadták, meghurcolták, rajongtak érte, példaképnek tekintették szülőhazáján kívül Európa szerte és tengerentúlon egyaránt. A haza és a szabadság szeretete, politikusi minősége, meg nem alkuvása élő példája volt a korabeli és az azt követő nemzedékek számára.  Hozzá köthető szinte majdnem az első, ma is hallgatható hangfelvétel töredék, amely megmaradt az utókor számára. Ez nem más, mint az 1890. szeptember 20-án készített beszéde, amelyet az aradi vértanúk emlékműjének felállítása alkalmából készítettek.

hengerAz Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzik azt a két fonográfhengert, melyen Kossuth Lajos az aradi vértanúk emlékművének felavatása alkalmából üzent haza önkéntes torinói (turini) száműzetéséből. A páratlan felvételt némi csellel sikerült elkészíteniük, mivel a turini remete idegenkedett az „ördögi masinától”, amelyre rá kellett mondania gondolatait. A beszédnek az aradi vértanúkra való emlékezésen kívül volt más előzménye, többek között az a tény, hogy az 1879-ben kihirdetett honossági törvény értelmében elveszítette a magyar állampolgárságát, miszerint azon magyar állampolgár, ki a magyar kormány vagy osztrák–magyar közös miniszterek megbízása nélkül tíz évig megszakítás nélkül a magyar korona területének határain kívül tartózkodik, elveszti magyar állampolgárságát.”

Kossuth Lajos, több mint 30 éve élt hazájától távol, így a törvény alapján már nem számított magyar állampolgárnak. A közvélemény Kossuth számára kivételt követelt. Tisza Kálmán, a miniszterelnök módosítani szerette volna a törvényt, hogy ha valaki elfogadja valamely magyar város díszpolgárságát, akkor azt tekintsék az állampolgárság fenntartására vonatkozó nyilatkozattal egyenértékűnek. A minisztertanács, ismerve Ferenc Józsefnek, az uralkodónak, Kossuthtal szembeni kicsinyes elfogultságát, leszavazta Tisza javaslatát.

A turini remete, tudván hogy a törvénynek nem felelhet meg, még 1889 májusában a következőket írta barátjának, Helfy Ignácnak:

„ ez annyit tenne, mint magamat osztrák–magyarnak vallani, ami soha életemben nem voltam, nem vagyok és soha nem is leszek semmi feltétel alatt, semmi áron”.

Az 1890. szeptember 20-án készített hangfelvétel páratlan jelentőségét az adja, hogy ez a legkorábbi ismert és máig sajnos csak töredékeiben fennmaradt magyar beszédfelvétel, amely ráadásul egy emblematikus történelmi személyiség, kora talán legkiválóbb szónokának hangját rögzíti. 1890. október 6-ától a pesti közönség a Vigadó első emeleti termében felállított Edison-féle fonográf hengerről hallhatta Kossuth Lajos megemlékező szónoklatát az aradi hősökről. A mintegy hat-hét perc hosszúságú beszéd eredetileg három fonográfhengert töltött meg. A sérülékeny, átlagosan 30–40 lejátszásra „hitelesített” viaszhengereket több százszor is leforgatták, ráadásul a három hengerből egy 1919-ben el is veszett. A fennmaradt kettőből az egyik törött, a másik repedt állapotban került be 1932 végén, 1933 elején a Magyar Nemzeti Múzeumba, Felner Károly ajándékaként.

Az 1960-as évek végén a Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője, dr. Kecskeméti István kezdeményezésére a történelmi hangfelvételt Sztanó Pál hangmérnök magnetofonszalagra vette és lemezre rögzítette, legalábbis azt a részét, amely a hangfelvételből megmenthető volt. Újházy László hangmérnök további munkája a beszéd érthetőségét nagyban javította.

Mivel a restaurálás során elsősorban Kossuth hangja eredeti hangszínének, karakterének megtartására törekedtek az érthetőség rovására, még a „tisztított” felvétel is nehezen érthető az erős háttérzaj miatt. Célszerű az írott szöveggel együtt követni a beszédet, ahogyan azt már a kortársak is tették.

„ A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!”

Aki most 2016-ban meghallgatja Kossuth Lajos beszédének megmentett töredékét az internetről, átérezheti a XIX. századi magyar történelem egyik meghatározó személyiségének lelkületét, a kor hangulatát. Gondoljunk csak bele! Az 1802-ben születő Kossuth pályafutásának szinte a legutolsó beszéde hangzott el 1890. szeptember 20-án, egy turini lakásban. Magyarország kormányzója üzent haza és üzent a jövő nemzedékeinek. Mindez érvényes 2016-ban is, mert jelen korunkban is megpróbáltatik a magyarság erkölcse, becsülete.

Megosztás:
weboldal készítésONMEDIAWEB