Létezésünk szerves része a múlt és a jövő. Azonban a ma embere hajlamos arra, hogy a múlton való rágódás, illetve a jövőtől való félelem következtében elfelejtsen élni a jelenben; vagy egész egyszerűen csak bedarálja a mindennapos rutin gépezete.

Gondolj csak bele! Hányszor kaptad magad azon, hogy a múltban történt, vagy éppen nem történt dolgokon rágódsz? Mennyi időt töltesz el egy nap a jövő miatti aggódással? Nem kell válaszolnod, a kérdés költői. Természetesen a múlt és a jövő is nagyon fontos számunkra, hiszen mindkettő – ahogy azt már a bevezetőben is említettem – létezésünk szerves része. Múlt nélkül nem lenne jelenünk, a jövő pedig egyszer csak jelen lesz. A Dalai Láma bölcs gondolata ráébreszt arra, hogy nem érdemes sem a „múltban élni”, sem a jövő miatt aggódni:

„Csak két nap van az évben, mikor semmit sem tehetsz. Az egyik a tegnap, a másik a holnap. Tehát csak a ma a megfelelő nap arra, hogy szeress, hogy higgy és elsősorban, hogy élj!”

De menjünk tovább! Hányszor fordult elő veled, hogy amikor a nap végén visszatekintettél az aznapi eseményekre, nem értetted, hogy miért telt el olyan gyorsan az idő? Hiszen csak most léptél ki az ajtón, hogy elindulj a munkába, és lám, már ott állsz az ágyad mellett, lefekvéshez készülődvén. Ugye, milyen ismerős helyzet? És ugyanez érvényes „nagyban” is: a karácsonyi bevásárlólista összeírása közben csak csóválod a fejed: még csak most szedted le a karácsonyfát… Nincs ezen semmi csodálkozni való, hiszen ha az ember szinte kivétel nélkül mindent rutinból tesz, akkor az idő bizony gyorsan elrepül.

Mit tehetnél azért, hogy mindez megváltozzon? A megoldás nagyon egyszerű: éld át a pillanatot! Törj ki a mindennapi rutin fogságából, és cselekedj tudatosan! Ha elkezd esni az eső, mielőtt ösztönösen az ernyődért nyúlnál, hagyd, hogy az esőcseppek az arcodra essenek, és figyeld meg, hogy milyen érzéseket vált ki ez belőled. Amikor átviszel egy dossziét a szomszédos irodába, és a kollégád hogyléte felől érdeklődsz, azt ne csak udvariasságból tedd. Hallgasd meg a válaszát, figyelj oda rá. Miközben eszel, ne olvass, vagy ne hallgass például híreket; koncentrálj az étkezés folyamatára, egyél lassan, és élvezd az ízeket. Menj el a legközelebbi erdőbe, vagy parkba, és töltődj fel a természet energiáival; érintsd meg egy fa törzsét, élvezd a harmóniát és nyugalmat, amit közben érzel. Törd meg a napi rutint, és figyelj oda minden egyes cselekedetedre. Figyeld meg a cselekedeteiddel, és a körülötted zajló eseményekkel kapcsolatos érzéseidet. Próbáld ki csak egyetlen napig, és rá fogsz jönni, mennyi mindent mulasztottál el eddig.