A francia, valamint az erdélyi magyar konyha egyik legkedveltebb fűszere, az Ázsiában őshonos tárkony, egyes feltételezések szerint a honfoglalás során került a Kárpát-medencébe. Ezt az évelő, cserjeszerű növényt az ókori görögök fogfájás enyhítésére használták.

Mire jó a tárkony? 

A sárkányfűként is ismeretes tárkonyt frissen, vagy szárítva levesek, főzelékek, mártások, saláták, savanyúságok és sült húsok ízesítésére használhatjuk, de készíthetünk belőle tárkonyecetet is, amellyel különböző salátákat tehetünk még ízletesebbé. Erősen aromás növény, ezért használatával takarékosan kell bánni.
A tárkony – többek között – kiváló C-vitamin-, cink-, foszfor-, jód-, kalcium-, kálium-, magnézium- és vasforrás.
Zsibbasztó, fájdalomcsillapító hatása miatt kiválóan alkalmazható fogfájás esetén, valamint menstruációs görcsök enyhítésére. Mindemellett étvágyjavító hatású, csökkenti a puffadást, a vércukorszintet és a magas vérnyomást. Csuklás ellen is bevethető. Megszünteti az émelygést, hashajtó hatással is bír, és hatékonyan nyugtatja az idegeket. Sikeresen kezelhető vele a reuma, a köszvény és az ízületi gyulladás. Teája epehajtó és vesetisztító hatású. Hosszantartó alkalmazása – magas illóolajtartalma miatt – nem ajánlott; várandós nőknek és szoptatós anyukáknak fogyasztása egyenesen ellenjavallt.

A tárkony termesztése

A napos, meleg fekvésű helyet igénylő növény árnyékban is megél ugyan, de ha nem éri elég napfény, íze nem lesz olyan intenzív. Jól tűri a szárazságot, rendszeres locsolás hatására azonban nagyobbra nő. Szaporítása tőosztással vagy magvetéssel történik. Magját márciusban vetjük cserepekbe, egy cserépbe 4-5 mag kerül. A körülbelül 15 cm-es palántákat májusban ültetjük ki 60 cm-es sor- és 40 cm-es tőtávolságra. Kert híján az erkélyen, vagy a konyhaablakban is termeszthetjük, ez esetben egy cserépbe egy növényt ültessünk.

Fotók: wikimedia.org

Megosztás:
Weboldal weboldal készítés készítés