Európai minősítést kapott és nemzetközi oktatási központtá vált a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház Intézeti Gyógyszertára. Vezetőjével a miskolci sajtótájékoztató után beszélgettünk gyógyszerszedési szokásokról, antibiotikumokról, gyógyszernek nem minősülő és étrendkiegészítő készítményekről.

Vona Ildikó/ PannonHírnök: Miben más egy intézeti és egy hagyományos gyógyszertár?

Dr. Kozma Ádám: Az intézeti gyógyszertár funkciójában, illetve az elvégzendő feladatokban tér el azoktól a patikáktól, amelyeket a legtöbb településen megtalálhatunk, és közforgalmú gyógyszertáraknak hívunk. Mi kifejezetten arra szakosodtunk, hogy azok a betegek, akik  kórházunkban  gyógyszeres terápiában részesülnek, tőlünk kapják meg valamennyi gyógyszerkészítményüket. Az elvégzendő feladatok rendkívül sokrétűek, mely során sokkal szorosabb kapcsolat alakul ki a szakma és a beteg között, mint a rohanó világunkban, egy patikai találkozás során.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház Intézet gyógyszerészeti laboratóriuma

– Beszéljünk kicsit a gyógyszerszedési szokásokról!

– Manapság azt tapasztalhatjuk, hogy a gyógyszerfelhasználás növekvő tendenciát mutat. Gyakran találkozunk olyan betegekkel, akik „rajta ragadtak” egy-egy gyógyszerkészítményen, és talán már nem is kellene szedniük. Át kell törni azt a képzeletbeli falat, amely megakadályozza, hogy a tanács segítségként menjen át, s a betegek ezt így is értelmezzék. Hatalmas anyagi teher mind az államnak, mind a társadalomnak a hulladékba kerülő rendkívül nagymennyiségű gyógyszer. Ilyen hulladékok képződhetnek többek között, ha felírnak egy betegnek egy gyógyszert, és 30 szemből csak kettőre van szüksége, a maradék 28-at pedig kidobja.

– Ha lejár egy gyógyszer szavatossága, mit kell vele csinálni?

– Sokszor kérdezik tőlem, hogyan értelmezzék a szavatossági időt. Két-három napja lejárt a gyógyszer, bevehetem-e még? A szavatossági időt mindig szigorúan kell tekinteni, hiszen a gyártó is eddig garantálja a készítmény minőségét és annak hatását. Nehéz megmondani, milyen változások mennek végbe egy készítményben a lejáratot követően, ezért azt tudom javasolni, amennyiben ilyen gyógyszer kerül a kezükbe, vagy találnak otthon, ne a háztartási hulladék közé dobják azokat, hanem gyűjtsék össze és a közforgalmú gyógyszertárakban erre a célra rendszeresített gyűjtődobozokban helyezzék el.

– Nagyon sok kérdés merül fel ilyenkor az emberben. Senki sem szeret betegnek lenni, és mihamarabb szeretne meggyógyulni. Úgy gondolom, ha megfelelően tájékoztatjuk a betegeket arról, mi várható, mi fog történni a beteggel, hogyan tud meggyógyulni, akkor látja az utat, s elfogadja a tanácsainkat. Gyakran ezek a tanácsok azt eredményezik, hogy belátják, nincs szükség antibiotikumra.

– És mikor van rá szükség?

– Őszi-téli időszakban a különböző fertőzések aránya viszonylag magas, de ezeknek csupán egy része, amelyeket baktérium okoz.  Az antibiotikumok csak a baktériumok ellen hatásosak, míg vannak olyan fertőzések, amelyeket vírus, gomba vagy egyéb kórokozó terjeszt. Meg kell vizsgálnunk azt az állapotot, amelyben antibiotikumot szeretnénk alkalmazni. Az orvos diagnosztizál, tehát ő tudja megítélni az adott kórképet illetően, hogy valóban szükséges-e antibiotikumot szedni, ugyanis ezek a szerek nem csak az adott kórokozóra hatnak, hanem hatással vannak a szervezetünkre is. Ezért csak abban az esetben szabad használni, amikor a kezelőorvos kifejezetten javasolja. Meg kell különböztetni a terápiákban, amikor egy konkrét betegségre írnak fel egy szert, vagy amikor feltételezünk egy adott kórokozót, betegséget, s arra szedünk valamilyen gyógyszert. A különböző betegségekre jellemző, hogy egy ideig visszamaradhatnak olyan tünetek, melyek miatt azt érezhetjük, hogy nem gyógyultunk meg, pedig már nem is vagyunk betegek.  Léteznek még „nagymama praktikái”, melyek a mai napig hatásosak tudnak lenni. Kezdjük ezekkel, de természetesen amennyiben már úgy ítéljük meg, és az állapotunk megkívánja, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

– Maradjunk az őszi nátha, orrfolyás, torokfájás eseténél! Ott mikor kell orvoshoz fordulni?

– Egyes tünetek nagymértékben befolyásolhatják mindennapjainkat – például magas láz, hurutos köhögés vagy egyéb olyan tünet, amit korábban nem tapasztaltunk –, és a hagyományos terápiákra nem javulnak. Amennyiben 3-5 nap elteltével nem sikerül kikúrálni magunkat, vagy az állapotunk romlik, kérjünk orvosi segítséget.

– Mire hívná fel az emberek figyelmét, amikor elkezdenek egy gyógyszernek nem minősülő készítményt alkalmazni?

– Próbálják meg ellenőrzött forrásból beszerezni. A legtöbbjük drogériákban, nagy bevásárlóközpontokban is beszerezhető készítmény, melyek forrása kevésbé megbízható. A gyógyszertárakban rendkívül széles a paletta, biztos fognak találni a gyógyszerészek segítségével az adott állapotra megfelelő gyógyírt. Inkább onnan próbálják meg beszerezni ezeket a szereket, hiszen így minősített forrásból származó készítményekhez juthatnak. Ezek nem gyógyszer minősítésű készítmények, így az ezzel kapcsolatos minőségi vizsgálatok sem olyanok, mint egy gyógyszernél.

– Rendkívül nagy óvatosságra intenék mindenkit az internetes rendelésekkel kapcsolatban. Vannak olyan kultuszbetegségek, állapotok, melyeknél mindig próbálunk kicsit többet tenni. Ilyen például a szépség, a testtömeg, a bőr állapota stb. Nézzük például a fogyást! Nem biztos, hogy étkezés okozta elhízás áll a túlsúly mögött, testsúlyunkat a genetika is befolyásolhatja, illetve bizonyos betegségek is. Ha az ember egy drasztikus módszerbe kezd bele, sokkal többet árthat, mint amennyit használ. Több ponton beleavatkozunk a szervezetünk működésébe egy-egy fogyókúrás termékkel, amelyek a legtöbb esetben hiú ábrándokat ébresztenek a vásárlókban. A táplálkozás egy összetett folyamat, melyre kórházunkban is kiemelt hangsúlyt fektetünk, főleg a speciális táplálkozási igényű betegeinknél. Orvosokkal, dietetikussal együttműködve egy komplex tervezés és szervezés során építjük fel betegeink táplálásterápiáját.

– A csodás és gyors eredményt ígérő termékek reklámszövegei az emberek tudatlanságára építenek?

– Nem tudatlanságnak nevezném, inkább hiszékenységnek. Annyira meggyőzőek tudnak lenni ezek a reklámok, hogy képesek elhitetni: „Ez az a készítmény, amit Ön keresett”. Bizonyára többen, többféle módszert kipróbáltak már, és úgy gondolják talán ez még belefér. Majd a folyamatos csalódások miatt elvesztik bizalmukat e szerek iránt. Sokszor elég lenne csak a környezetünkön változtatni valamilyen mértékben, átgondolni táplálkozási szokásainkat, bevezetni egy kis testmozgást. Ezek együttes eredője eredményezi azt, hogy befolyásolni tudjuk a testtömeget. Rövid idő alatt nagy hatást fogyásnál nem lehet elérni.

– Mennyi az egészséges súlyveszteség?

– Táplálkozási tanácsadók szerint az egészséges szint kezdetben heti egy vagy fél kiló. Az ettől több már káros a szervezetre. Rendkívül komplex a szervezetünk felépítése, csak egyszerűen fogom elmondani: van az izom és van a zsír. Ha valaki drasztikus módszerekkel kezd el fogyni, nem a zsírt fogyasztja először, hanem az izmot. Emiatt egy idő után már nem bírunk annyit terhelni, mert az izmunk elfogyott, a zsírszövet viszont még megvan. Az izmot visszaépíteni már rendkívül nehéz és kemény munka.

– És az izomnövelő szerek?

– Ezek a szerek elviekben arra szolgálnak, hogy az izmok alap építőköveit vigyék be a szervezetbe koncentráltabb mértékben. Ehhez társulnia kell egy fokozottabb munkavégzésnek, mely hatására e szerek komponensei beépülhetnek az izmokba. Ezek az izmok, azonban szerkezetileg különbözhetnek azoktól, melyeket hosszú idővel, csak fizikális munkával alakít ki szervezetünk. Végül pedig számolni kell azzal is, hogy amit beviszünk a szervezetünkbe, annak ki is kell jönnie valahol, ezt a feladatot pedig a vese és a máj végzik. Ezek a szervek sérülhetnek egy ilyen fokozott bevitelnél.

– Nyugodtan kikérhetik a gyógyszernek nem minősülő termékek esetében is a gyógyszerészek segítségét a patikákban, ők meg tudják adni a szükséges információkat. Én gyógyszerészként mindig azt szorgalmazom, hogy legyen időnk foglalkozni a betegekkel. Nem mindenki igényli, mert esetleg már valahol megkapta a választ, de aki igen, arra rá tudjuk szánni azt az 5-10 percet. Nálunk a kórházban klinikai gyógyszerészek is foglalkoznak az osztályokon a betegekkel, így egy szorosabb kapcsolat tud kialakulni. Nagyon fontos a bizalom a betegek részéről, mert akkor nyílnak meg, s ez a megnyílás eredményezi azt, hogy olyan információkhoz juthatunk és juthatnak az emberek is, melyeket fel tudunk használni a terápiájuk tervezésében, elősegítve ezzel a gyógyulásukat.

(Fotók: Vona Ildikó/ PannonHírnök)