( inspirált e cím-és bevezető mondathoz Feldmár András Van élet a halál előtt c. videófilmje)

A megsemmisülés, és az élet körforgása között azonban számtalan stáció létezik, melyek szituáció, lelkiállapot, habitus függők, s melyek rányomják bélyegét rövid-és hosszútávú terveink sikerességére. A karakterisztikusan lassú ember gondolkodásában, cselekvéseiben is lassú, lassúsága azonban nem feltétlenül jelent megfontoltságot, ésszerűséget; lassúságának okaira csak távlatokban lehet fényt deríteni. Léteznek emberek, akik csak komótosan, módszeres megfontoltsággal képesek elérni céljaikat – jó munkához idő kell – s ez a hozzáállás fenntartja normális életvitelüket. A betegségek azonban akár mentális, akár pszichés jellegűek a korábban dinamikus embert természetes módon lefékezik. A kézírás, mint személyiségünk lenyomata hűen tükrözi e változásokat, s megmutatkoznak a korábbi írásképhez képest azok a domináns eltérések, melyek ugyanakkor a személyiség változását is előidézik. 

Amikor rátekintünk saját kézírásunkra azt érzékeljük, hogy lelkiállapot változásunk függvényében látszólag teljesen különböző írásképeket produkálunk, olykor előfordul, hogy saját kézírásunkat alig ismerjük fel. Könnyen belátható, hogy betegségek által mekkora minőségi változás megy végbe kézírásunkon. A grafológus azonban – természetesen – nem csupán pillanatnyi benyomása által értékeli a kézírást, hanem górcső alá veszi a betűk egymáshoz viszonyított paramétereit, a kötésmódokat, margók, ékezetek arányait, kezdő-és végvonalakat, stb., de mindezek mellett legfontosabb teendője az adott kérdés megválaszolása a személyiség fényében. Egy átlagos, vagy átlag feletti formanívójú, lassú, vagy gyors dinamikájú, de bármely kategóriát képviselő kézírás negatív, vagy pozitív minősítése nem lehet feladat a grafológus számára, ugyanakkor az ezzel együtt ható személyiségvonások feltérképezése lényegesen elsődleges. A grafológus feladata nem az udvarlás a páciens felé, hanem egy objektív, feltáró jellegű, segítő szándékú, tárgyilagos írásanalízis elkészítése. Nem egyszerű azonban álláspontunkat úgy mérlegelni, hogy elfogadható, és igaz legyen elemzésünk minden szava, melyhez szükséges a szakmai tapasztalat, önismeret, bátorság, és  végül, de nem utolsó sorban: sok-sok tanulás…

Az alábbiakban bemutatok egy természetes adottságaihoz hű, lassú dinamikájú, – nem lelassult – kézírást, melynek látványa önmagáért beszél…

Az alany több időszakban vizsgált kézírása ugyanazt a benyomást kelti: rajzolt, kerekded betűképzései, ékezetek pontos elhelyezkedése, helyes margótartás, szó,-sor-és  betű távolságok normális mederben képzettek. Az írás nyomatéka közepes erősségű, de közepes minőségű a nívója is;  azaz átlagos, különleges tehetséget, kreativitást nem mutató jelenséggel, ergo egyénnel állunk szemben. Írásán – több kézírását is elemezve – lelkiállapot változásoknak, traumáknak, egyéb- az élet adta megpróbáltatásoknak nyoma sincs, mintha zökkenőmentesen úszna át alanyunk az élet tengerén, pedig elmondása szerint őt is ” megviccelte” olykor-olykor…A kulcs a habitusban, valamint a helyes konfliktus-és trauma kezelési stratégiákban rejlik, melyek révén a lejtmenetek sem hagytak nyomot alapvetően a személyiségében. Mindezek ismerete mellett pozitívan értékelhető személyiségének  “egyben” maradása, hiszen erős önmagába vetett hit, kitartás, következetes, tudatos erőfeszítésének eredménye e permanens kiegyensúlyozott nyugalom.