“Olyan vagy, mint anyám/apám!” | Pannonmagazin
Család

“Olyan vagy, mint anyám/apám!”

A híres mondat, melyet gyakran vágunk dühösen aktuális párunk fejéhez: “olyan vagy, mint anyám/apám”. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy ez a kijelentés milyen komoly értelemmel bír, illetve mekkora gátló tényező az életünkben.

A gyermek-szülő kapcsolat születésünk pillanatától alapozza meg a személyiségünket. Reakcióink, viselkedésünk, képességünk a szeretet kimutatására, mind attól függ, hogy milyen mintát láttunk szüleinktől, illetve, hogyan viszonyultak hozzánk, gyermekükhöz. Ha nem éreztük az egyszerű, őszinte szeretetet, nem feltétlenül fogjuk tudni mi is kimutatni. Ha bármely szülőnk által sérültünk, például egy válás következtében, előfordulhat, hogy a családot elhagyó anyát vagy apát piedesztálra emelve, túlidealizálva látjuk, és tudat alatt minden áron meg akarunk neki felelni. Ezt pedig, amíg nem ismerjük fel a mintát, visszük tovább a párkapcsolatainkba, rendre olyan férfit vagy nőt választva, aki félelmetesen hasonlít rá. Így pótoljuk az űrt, illetve akarunk neki bizonyítani, visszaigazolást kicsikarva belőle, hogy megbánja, hogy elhagyott minket.

Akinek bármely szülője alkoholista volt, nagy eséllyel választ hasonló függőségben szenvedő partnert, bízva abban, hogy gyermek-énje majd megváltoztatja, leszoktatja, visszakapva így az eredeti édesanyát/édesapát, aki majd úgy szereti őt, ahogy sohasem tudta. Ahol szülői veszekedések, rosszabb helyzetben verekedések töltötték ki a gyermek életét, ott a felnőtt az attól való félelme miatt, hogy az ő házassága is ilyen lesz, inkább magányba vagy reménytelen párkapcsolatokba menekül. Ilyenkor vállalja a fájdalmas, de biztos csalódásokat, viszont nem kell szembesülnie azzal, hogy kudarcba fullad a kapcsolata, mint a szüleié.

A legáltalánosabb azonban az, hogy a sérült gyermek felnőttként szélsőségekben tud csak gondolkozni, illetve folyamatosan azt érzi, hogy ő nem érdemli meg a boldogságot, a szeretetet. Ezek mind emberi példák, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy hasonló a hasonlóhoz vonzódik. Amíg nem dolgozzuk fel gyermekkori traumáinkat, nem várhatjuk el az élettől, hogy egészséges lelkű párt sodorjon az életünkbe. Mielőtt kimondjuk azt a bizonyos mondatot, gondoljuk át, hogy valóban a másik ember tehet-e arról, hogy valamely szülőnkre hasonlít!

Kiemelt kép: pixabay.com

Megosztás:
weboldal készítésONMEDIAWEB