A Fidesz-KDNP részéről Kövér László, az Országgyűlés elnöke Ungváron tartott beszédében a nemzeti tragédiát napjaink menekültválságához hasonlította. Elmondása szerint a XXI. század nagy erőpróbái nem a múltból ismert és elszenvedett területfoglaló háborúk, hanem újszerű, tudatfoglaló küzdelmek lesznek, amelyekben a szilárd azonosságtudatot nélkülöző közösségek bizonyosan veszteseivé válnak az egzisztenciális küzdelmeknek is.Bár a magát második legnagyobb politikai erőnek tartó Jobbik képviseletében Vona Gábor megbékélést említett pártja nyíregyházi rendezvényén, valójában azonban sokkal hangsúlyosabb volt beszédében a sérelmi politizálás gondolata. A pártelnök szerint ugyanis, ha bármelyik tagunkat fájdalom, méltatlanság éri, akkor ott legyen az egész mögötte, és azt mondja: nem engedjük! Tovább vitte ezt a gondolatot beszéde későbbi részében, amikor úgy fogalmazott, hogy fel kell tépni a sebeket azért, hogy a fiatalok is tisztában legyenek az azzal, magyarként bizonyos kötelezettségeik vannak, ami nem kizárólag az emlékezésből és a fájdalom bekiabálásából áll. Vona Gábor ezen túlmenően a többször hangsúlyozta az autonómia fontosságát is. Álláspontja szerint ez egy legitim, európai és jogszerű követelés és nem kérés, mivel ez nekünk jár.Bár mindkét politikai formáció előszeretettel tünteti fel magát a nemzeti érdek egyetlen legitim képviselőjeként, szónokaik azonban mégis mintha megfeledkeztek volna a határainkon túl élő magyarság valódi érdekeinek elősegítéséről. A Kövér László által emlegetett migránsválságnak egészen biztosan nincs köze a trianoni határokon kívül rekedt honfitársaink hétköznapjaihoz, így aztán egyértelműnek tűnik, hogy a házelnök egyetlen célja a kormánypártok csodafegyverének tartott menekültügy erőltetése volt, ami hátha hoz még egy kis népszerűséget a Fidesznek.Vona Gábor ugyan a határon túli magyarságot valóban élénken foglalkoztató autonómiáról beszélt, de mindezt a szomszéd országok szemszögéből nézve erőszakos követelésként fogalmazta meg. Mindezt ráadásul egy olyan sértett, múltba révedő retorikával jelenítette meg, ami egészen biztosan nem könnyíti meg a célok elérését.A leginkább előremutató álláspontot Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője fogalmazta meg, amikor írásában arctalan arcoskodás helyett a felelős szomszédságpolitika, valamint a kivagyiságtól mentes magyarság-képviselet fontosságát hangsúlyozta. Ebben pedig az Európai Unió intézményrendszerét nem ellenségként, hanem partnerként képzeli el. Rámutatott ugyanis arra, hogy éppen az Európai Unió az a közösség, amely a nemzet igazi “újraegyesítését” megvalósíthatja. Hiszen a határ- és vízummentesség, a kompromisszumra kész közös döntéshozatali fórumok, a közös védelmi vonalak és a gazdasági kapcsolatok ha teljes felépülést nem is, de hatékony kezelést jelenthetnek a trianoni sebre. Éppen ezért meggondolatlan és romboló szabadságharc helyett határozott, de higgadt nemzeti érdekérvényesítés szükségességét hangsúlyozta a szocialista politikus.