A szorongás ma már az iskolások életét is megkeseríti, különösen azon kisiskolásokét, akik szeptembertől új intézménybe lépnek.

Az iskolakezdés nem csupán a szülőket tölti el aggodalommal, de a gyermekeket is. A stressz tüneteit mutatja sok kisdiák is, különösen szeptemberhez közeledve: milyen lesz a tanító néni, milyen érzés lesz a sok új arc között lenni…?

Félelem az ismeretlentől, az új helyzetektől

Az iskolaév kezdetén sok gyereknél figyelemzavar, viselkedési problémák figyelhetők meg, amelyek forrása lehet a megfelelni vágyás a többi gyerek előtt vagy a szülők részéről támasztott magas elvárások.
A szorongás tünetei lehetnek: gyomorfájás, fejfájás, fáradékonyság, alvási nehézségek, rossz étvágy.

A felesleges görcsölést, szorongást csökkenthetjük azzal, ha a gyermeket már jó előre felkészítjük arra, ami várni fogja, de úgy, hogy ne érezze azt: mi magunk is kicsit tartunk a szeptembertől. A gyerekek alapvetően szívesen tanulnak, mert kíváncsiak a világ működésére.  Ezért inkább arról beszéljünk, ami pozitívum lehet az iskolában.

Nehézségek persze biztosan lesznek, hiszen az első napok-hetek itt is, ahogyan az óvodában is, elsősorban a beilleszkedésről szólnak. De legyünk nyugodtak: ezzel a tanítók is tisztában vannak és mindent meg fognak tenni azért, hogy mihamarabb egy működőképes kis közösséget alakítsanak ki az új tanítványaikkal.

Elindul a mókuskerék…

A szülő számára is jelentős kihívást jelent manapság, hogy a munkaidejét összehangolja a gyermek iskolai elfoglaltságával, különösen persze akkor, ha valamilyen különórára is jár a csemete. Foci, balett, sakk, zeneóra vagy valamilyen sport szakkör… esetleg nyelvtanulás várja még a kis nebulót az iskolanap végén.

De vigyázzunk, ne terheljük túl az iskolát éppen csak elkezdő gyermeket! Ne éreztessük vele, hogy milyen sok versengés és megmérettetés várja majd később az iskola falai között, mert ezzel idejekorán túlzott mércét szabunk neki és akár a tanulás örömét is elronthatjuk vele.

Ne támasszunk elvárásokat a gyermek felé: lehet, hogy szerintünk a matematika sokkal fontosabb, mint a technika óra, de ha neki az nagyobb örömet jelent, hogy a saját két kezével készít el ajándéktárgyakat, fogadjuk ezt el.

A második osztályig inkább ne is írassuk be különórára a gyereket.  Így jobban felmérhetjük képességeit, és a tanáraival együtt segíthetjük őt abban, hogy megtalálja, milyen területen lehet igazán jó.

Bármivel is sikerül jó élményeket szereznie, ez a pozitív élmény a későbbi tanulási kedvére is hatással lesz. Ennek természetesen az ellenkezője is igaz. Ezért semmit ne erőltessünk rá a kedve, érdeklődése ellenére!

Ne feledkezzünk meg Bagdy Emőke szavairól? „. Minden gyerek tehetséges, csak hagyni kell kibontakozni, segíteni abban, hogy a benne rejlő tehetség kibontakozzon.”

Képek forrásai: 

http://ilma-mail.hu,  http://images.com/teacher-and-little-kids.jpg, http://kep.cdn.index.hu