Szellemkastélyok titkai | Pannonmagazin
-KiemeltSzínes

Szellemkastélyok titkai

Nehezítsük meg az olvasást azzal, hogy most behunyjuk a szemünket, s magunk elé képzeljük mindazt, ami a kastély szóról az eszünkbe jut… Ugye mennyi pompa, mennyi torony, mennyi zegzugos folyosó és mennyi sejtelem? Szokásunk ellenére legyintsünk tehát a lexikon száraz szócikkére – „a kastély előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelye; főurak és földesurak fényűző, várszerű lakóhelye” –, és induljunk rövid felfedezőútra, már-már találomra, úri kedvünk szerint. Ám nyitott szemmel, persze.

Ha csalódást kell okoznunk, tegyük meg azt rögvest írásunk elején. A mai reggelen bal lábbal keltünk, tehát az éjféli bagolyhuhogásig lelkünk sötét oldala vezérel bennünket.

     Azaz nem látogatjuk végig a Loire-menti kastélyok pazar sorát: reneszánsz gyöngyszem Chambord, vendégváró Cheverny, félezer esztendős Amboise, kertjéről világhíres Villandry, folyón átívelő Chenonceau – adieau!, isten veletek.

Ellenben, fölidézve magunkban a rendkívül csinos bloggerköltő hölgy, Henkee Kísértetkastély című versének sorait („Furcsa nesz kapar a csillár fölött; / talán egy otthagyott komisz átok, / üldözi a Mát, mint keserű látnok?”), indulunk máris a ködös Albionba…

     Ahol a legfrissebb felmérések szerint a brit polgároknak csaknem a fele vallja azt, hogy kísértetek márpedig léteznek. A skótoknak és az északíreknek viszont a többsége nyilatkozott úgy, hogy már látott kísértetet, vagy legalábbis érezte annak jelenlétét. S mivel törvénytisztelő kísértetnek állandó, bejelentett lakcíme őseinek kastélya, irány York, Nagy-Britannia e kísérteties városkája, melynek lakói azzal dicsekednek, hogy kereken 140 darab, gondosan lajstromozott kísértetük van. Egy idősebb hölgy imigyen nyilatkozott a PannonHírnök ki nem küldött tudósítójának: „A miénk egy nagyon ősi város. Aki idelátogat, jóval fogékonyabb lesz a kíséretetekre.” (Később a hölgy bizalmasan megsúgta: ugyan még nem látott kísérteteket, de az árnyékukat már igen, sőt a hangjukat is hallotta.)

York Kastélymúzeum

     A York Kastélymúzeum természetesen hemzseg a kísértetektől. Maga az épület egykor börtön volt, és számos kivégzést hajtottak végre az udvarán.

Hampton Court palace in London, UK

A Hampton Court Palace-t immár évszázadok óta kísértetkastélyként jegyzik a bédekkerek. Ennek oka Catherine Howard, VIII. Henrik ötödik felesége, aki húszéves korában házasságtöréssel vádolva lépett a vérpadra. Úgy beszélik, kárhozott lelke azóta is irgalomért könyörög a kastély szellemgalériájában, ahol időnként egy-egy hideg kéz fogja meg a látogatók nyakát. A kastély egyébként ‒ bocs, de ‒ inkább palota: Anglia legrégebbi Tudor építménye. Csodálatos kerttel, labirintussal, s egy üvegházban óvott 260 éves szőlőtőkével.

Egy másik szellemek járta helyszín az edinburgh-i South Bridge Vaults. A várárok fölött átívelő masszív kőhídba épített kamrákat és folyosókat 1996 óta látogathatják a turisták, akik közül némelyek olykor a boltívek alatt elsuhanó lényeket vélnek fölfedezni, s úgy érzik, minden lépésüket láthatatlan tekintetek figyelik, sőt bizony előfordul az is, hogy egy-egy szabad szájú túlvilági illető illetlen szavakat sugdos a fülükbe.

     Egyes kutatók persze humbugnak tartják az egészet, és mindenféle unalmas műszerekkel közlekednek az ódon falak között, s holmi elektromágneses mezők minimális ingadozását vélik a szellemujjak simogatásának. A túlvilágról érkező suttogások helyett a legmegátalkodottabbak pedig infrahangokról beszélnek, amelyeket szélvihar vagy a közeli tenger hullámverése kelthet. Rendben! Ám akkor ki írta embervérrel Sparkling professzor homlokára a következő heti epsomi derby győztes lovának a nevét?

Végezetül pedig hosszabban elidőzünk Törcsváron, hiszen Drakula gróf olyan e dolgozatban, mint jó celeb a főzőműsorban: kihagyhatatlan.

     S tesszük ezt akkor is, ha a legendán kívül sajnos csupán kevés köze volt e kastélyhoz az egykori vámpírnak, kinek bódékban árult emléktárgyai természetesen ma is megvásárolhatóak a falak tövében. Bram Stoker regényének főhőséhez pedig végképp nincs köze, sőt egyesek szerint a szadista hajlamú Vlad Tepes havasalföldi vajdához sem, akit a román történelem igazságos, ám kegyetlen uralkodóként tart számon. (Állítólag Drakula gróf csupán egy-két éjszakát töltött a törcsvári kastélyban Brassó környéki portyái alkalmával, vagyis mielőtt Mátyás király Visegrádon börtönbe vetette volna.)

     A brassói szászok voltak azok, akik 1377-ben saját költségből való építési jogot szereztek Nagy Lajos magyar királytól a törcsvári kastély megépítéséhez. A várnagyokat viszont a mindenkori magyar uralkodó nevezte ki. A stratégiai jelentőségű erődöt rövid ideig a havasalföldi Mircea vajda kapta ajándékba Zsigmond királytól, de volt a székely ispánság, sőt II. Rákóczi György tulajdonában is, valamint császári fennhatóság alatt, míg végül a brassóiaké lett, miközben lassan elvesztette katonai jelentőségét. A szász közösség 1916-ban Zita királynénak ajándékozta, Trianon után pedig a román Maria királynénak. Ő lakhatóvá tette, és nyári rezidenciaként használta is, majd lányára, Ileanára bízta, aki Habsburg Antal felesége lett. Később az ő gyermekeik, a Bécsben élő Mária Magdolna és az amerikai építészként is ismert Domokos vették át az 1948-ban államosított, és immár múzeumként működő romantikus várkastélyt.

A Karóbahúzó Vlad, illetve Vlad Tepes (1431–1476) neveken ismert fejedelem kegyetlenkedéseiről vált híressé, ám személyisége mégis kettős megítélés alá esik. Ugyanis az Oszmán Birodalom ellen folytatott küzdelme miatt Havasalföld védelmezőjeként is emlegetik Romániában.

     Egyébként a Vlad keresztnév román megfelelője a Draculae. A nevet édesapja, Drakul után kapta, aki a Sárkány Lovagrendbe való belépésekor vette fel a szóban forgó Sárkányos (Drakul) nevet. Román jelentése a középkori nyelvben sárkány, a maiban pedig ördög.

     Vlad Tepes kegyetlensége nem ismert határokat. Kedvenc szabadidős tevékenysége a karóba húzás volt, de előszeretettel alkalmazta kínzási eszközként a csonkítást és a nyúzást is. (A kiváltságosabb áldozatait egyszerűen lefejeztette.) Megvetette a munkakerülőket és a koldusokat, akiket bűnözőknek tartott. Némely, véletlenül életben hagyott források szerint egyszer összehívta a környék koldusait, szegény embereit, s megkérdezte tőlük, szeretnének-e örökre megszabadulni a szegénységtől. Az igen válasz után rájuk gyújtatta a termet.

     A Brassótól nem messze, Törcsváron (Bran) található kastélyról néhány éve heves viták folytak a bukaresti képviselőházban, ugyanis többen törvénytelennek tartották azt, hogy az épület a Habsburg-leszármazottak kezébe került. Sokan úgy vélték, Vlad Tepes utódai ugyanolyan jogot formálhatnak a kastélyra. Azaz a törcsvári kastély sorsa még korántsem dőlt el, huzatos termeiben pontban éjfélkor rendre összegyűlnek a két történelmi család jogi szakértői egy-egy szellemes beszélgetésre.

Walter Béla

Megosztás:
weboldal készítésONMEDIAWEB