A Komárom-Esztergom megyei Tata városa mellett található Öreg-tó nevéhez hűen az ország legrégebbi halastava, habár az “öreg” szó egykori jelentése “nagy”. Az Által-éren épített völgyzáró gát felduzzasztásával még a honfoglalás előtt létesítették, helye már korábban is egy vizenyős terület volt, majd a középkorban a tó és a hozzá tartozó mocsárrendszer a tatai vár védelmét biztosította. Érdekesség, hogy maga a város – ami egykor mezőváros, majd királyi pihenőhely is volt – később, a XIII-XIV. században épült fel a tó mellett a mocsarak lecsapolásával.  Tata és az Öreg-tó később az Eszterházy család birtokába került, főként halastóként szolgált, de vízimalmok és egy vízi vágóhíd is működött rajta. Az Öreg-tó – bár sportolási és pihenési célokat is szolgál – az úgynevezett Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik, illetve a NATURA 2000 hálózat tagja is. Előbbi a vízi madarakat hivatott védeni, utóbbi pedig az élőhelyek általános védelme és azok ökológiai hálózattá alakításának céljából jött létre. Mivel a tó sokféle madárfaj (vadlúd, sirály, réce) számára kínál pihenőhelyet a költözés időszakában, ezért természeti oltalma kiemelt jelentőséggel bír.

A tó környékén tavasszal, késő ősszel és télen is szerveznek programokat. A mozgásszeretők megmérettethetik magukat a tó körüli futóversenyen májusban és szeptemberben, részt vehetnek a Világ Gyalogló Napon, illetve év közben is sok érdekes, kisebb program közül lehet válogatni. A bor kedvelői egy különleges eseményen vehetnek részt március 10-én a Esterházy Pezsgőgyárban, melyet a Neszmélyi borvidék elnöke nyit meg és mutatja be a borvidék jelenét és jövőjét. A program keretében 25 pincészet új- és régebbi bora kóstolható meg, lehetőség nyílik továbbá a Pezsgőgyár épületének szakvezetővel való bejárására is.

Tata további nevezetességei közé tartozik még a vár, illetve az Esterházy-kastély. Tata városa a XIV. század legvégén került Zsigmond király birtokába, aki a tó mellé egy hatalmas rezidenciát építtetett, melyhez borospince is tartozott. Később Hunyadi Mátyás tulajdona  lett, aki további hozzáépítéssel (kerengő, kaputorony, teraszok), díszítéssel (aranyozás, díszes faragások, szobrok) és gazdag berendezéssel (mázas kályhák) igazi királyi palotává alakította. Az úri kastély pihenést, és a közeli remek vadászterületek révén aktív kikapcsolódást is jelentett Mátyás király számára. A török seregek megérkezésével, a mohácsi vész után azonban a királyi lak végvárrá alakult át. A vár további történelme során többször is átalakításra került, majd múzeumot alakítottak ki benne, a hatvanas, hetvenes években feltárások folytak és megtörtént az épület műemléki helyreállítása is.

A hidegebb évszakban is érdemes a tóparton sétálva megközelíteni a várat. Az 1-es útról, Tatabánya felől érkezve a Tóparti sétány kezdetén lévő parkolóban hagyva a kocsit gyalog egy pár száz méteres, 20 perces sétával érhető el a vár. A föveny, a sekély víz szinte összeér, kisebb zátonyok alakulnak ki, melyekre némi szerencsével száraz lábbal is eljutni, és innen közelebbről vehetőek szemügyre a vízen pihenő, áttelelő récék, vagy a levegőben gyakran cikázó sirályok. A part mentén szalmasárga és szürkés árnyalatban lengedeznek a könnyű szélben a nádak levelei, kalászai. A tómenti terep kiváló helyszín ilyenkor kezdő madárfotósok számára, hiszen nincs tömeg, nagyrészt nyugalmas a környék. Azért akadnak itt hétvégéző családok futkosó apróságokkal, valamint kutyát sétáltatók egyedül vagy párban. Az épületet elérve egy sokak számára kedves, általános iskolai emlékeket idéző névvel találkozhatunk: itt áll Öveges József Kossuth-díjas fizika tanár, mindenki Öveges professzorának mellszobra. A vár közvetlen környezete is középkori hangulatot idéző kövezésű, akárha Hunyadi Mátyás idejében látogatnánk meg a királyt pihenőhelyén. Ma a vár belső tere a Kuny Domokos Múzeumnak, illetve a Német Nemzetiségi Múzeumnak ad otthont. Megtekinthető itt többek között képeslap, textil, szobormásolat vagy az úgynevezett kékfestő gyűjtemény is.

Tata központjában is érdemes sétálni egyet. Tata egy fontos tere, a Kossuth tér 2015-ben újult meg, mégpedig igen különleges térkövezéssel: több koncentrikus kört formáztak ki vörös színű kövekből; a középső kör mentén emberi alakok láthatók. A téren szezonális jelleggel vásárokat is tartanak. Érdekes ellenpólust jelent a térrel szemben álló sárga, egykor szebb napokat látott, mára igencsak leromlott állapotban lévő Szent Kereszt templom.

Nem messze a tértől, az 1-es út túloldalára átsétálva járható körül a Cseke-tó körül létesült Angolpark vagy Angolkert, mely ma természeti oltalom alatt áll.

Tata, Angolpark

Egy kis ösvény vezet körbe, melyen lassú tempóban, kellemesen fél-háromnegyed óra alatt járhatjuk körbe az aprócska állóvizet. Négy érdekes épület tekinthető meg az itt tett séta során:

Műromok – korabeli apátság anyagát felhasználva Charles Moreau francia építész hozta létre, tehát nem egy valódi épület romjairól, hanem egy mesterségesen megalkotott építményről van szó. Ennek ellenére “élethű”, érdekes látványt nyújt, megéri megtekinteni.

Török mecset – nem valódi imaház, mivel nem vallási céllal épült, csupán dekorációs jelleggel hozták létre.

Kiskastély – az Esterházy család egykori pihenőhelyeként szolgált.

Pálmaház – egykor az Esterházy család ide menekítette a téli hideg elő a citrusfáit. Később bővült a funkciója, komolyabb társadalmi eseményeknek, többek között a híres-neves Anna-báloknak adott otthont; 2006-ban teljes körű felújításon esett át az épület, és ma a Pálmaház egy igen csinos, mennyezetig élő ablakokkal rendelkezik. Főként rendezvényhelyszínként szolgál, többek között esküvőket és más családi eseményeket is tartanak itt, de – a megfelelő hangtechnikai feltételek meglétének köszönhetően – komolyabb zenés programok számára is kiválóan alkalmas.

Tata az év minden szakában megér egy egynapos kiruccanást, pihenést. Egy kellemes séta az Öreg-tó és a Cseke-tó körül, érdekes kiállítások megtekintése a várban is jó hétvégi program. A szürke táj és a hideg ellenére is maradandó élményeket szerezhetünk a fővárostól közel egy órára fekvő városban.

Fotó: wikimedia.org