Télidőben, különösen a mostani nyirkos, csapadékos időjárásban könnyen megfázhatunk. A vírusok vígan erőre kapnak a plusz egynéhány fokban, mi azonban – különösen legyengült immunrendszerrel – hamar ágynak eshetünk.  A hosszabb betegeskedést azonban nem engedhetjük meg magunknak. Mit segíthet, hogy hamar erőre kapjunk?

A legjobb, ha természetes gyógymódokkal próbálunk segíteni magunkon. Ezek közül is az egyik legkiválóbb megoldást a csipkebogyó jelentheti, mely az egyik legértékesebb természetes C-vitamin forrás.  Legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin, amely amellett, hogy fokozza a szervezet védekezőképességét a fertőzésekkel, betegségekkel szemben, a vérerek falát is erősíti, szilárdítja a kötőszövetet, erősíti a csontokat és segíti a csontképződést. A C-vitamin antioxidáns hatású is, és segíti a vas felszívódását és szervezetben való raktározását, ugyanakkor bizonyos védelmet nyújt a légkörben előforduló mérgező elemek (pl. ólom, kadmium) ellen.

A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin is találhatók ebben az értékes, vadon termő gyümölcsben, mellyel akár kirándulás közben is találkozhatunk. A bogyókban előforduló flavonoidok gyulladásgátló és immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A csipkebogyónak ugyanakkor gyenge vizelethajtó és hashajtó hatása is van. Szerves savakat, illetve karotinoidokat (ezek okozzák a vörös színt) is tartalmaz.

A szárított csipkebogyóból készült teát gyakran használják megfázásra, lázra, felső légúti panaszokra is. Kúraszerű alkalmazása (sokszor igyunk keveset!) növeli a szervezet ellenálló képességét, hatására javul a vérképzés. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne forraljuk fel, mert így elveszíti legértékesebb tartalmát. Ellenben egy jó csipketea elkészítéséhez legalább nyolc óra langyos vízben való áztatás szükséges.

A fagyok hatására megpuhult bogyót régen nyersen is fogyasztották. A szárított csipkehúst száraz, levegős helyen sokáig, akár egy éven át is tárolhatjuk.

Kép forrása: http://www.totifun.com/