A Tatabánya és Oroszlány közötti Vitányvár régészeti feltárásainak anyagából nyílt kiállítás április 21-én a tatai Kuny Domokos Múzeumban.

A„Vithánvár omladékai” régészeti feltárás megnyitóján Michl József Tata város polgármestere és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet részéről Dr. Kovács Gyöngyi köszöntötte az érdeklődőket.

László János régész, a vitányvári ásatások vezetője elmondta, az ásatások során előkerült a vár harangjának töredéke, valamint különböző ólomplombák, melyekkel a kereskedők pecsételték le zsákjaikat. A plombák alapján Belgiumból, Hollandiából, Dél-Németországból is jutottak el áruk Vitányvárba.

Érmeritkaságok, ékszerek, harcászati érdekességek és építészeti elemek is felszínre kerültek

A megtalált érmék közül I. János cseh király ezüstgarasa számít ritkaságnak, mert nemesfém tartalma miatt jó fizetőeszköz volt és kevés példánya maradt fent. A fegyverek között találtak rézzel bevont, számszeríjhoz használt nyílhegyet is.  Az esőzések a váron kívülre hordták a falak maradványait, ezekből a törmelékkúpokból edénytöredékek, köves gyűrű, ezüstpénz, díszes kés és rengeteg állatcsont is előkerült. 

Különleges felfedezést jelent, hogy jó állapotban maradt fent egy kandalló indákkal díszített felső párkánya. Ilyen állapotú lelet a Dunántúlon eddig még nem került elő. A falak kisebb töredéke is előkerült az önkéntesekkel együtt végzett bozóttalanítással egybekötött vármentés során. Közülük a legérdekesebbek: reneszánsz hullámprofilos saroktöredék, kisebb profiltöredékek, malomjáték téglába rajzolt töredéke, valamint egy tetőcserép akasztós felső része voltak.

A vár  története

Vitányvárat feltehetően a XIII-XIV. század fordulója körül emelhették, első említése szerint 1324-ben királyi vár volt. Zsigmond király 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Várnagya, Silstrang Erik egy oklevél szerint 1417-ben azzal foglalatoskodott, hogy a Pozsony környékén garázdálkodó, majd a Vértes erdőségeiben meghúzódó rablókat kifüstölje rejtekhelyükről.

A várat a törökök négyszer is elfoglalták hosszabb-rövidebb időre, utoljára Pálffy Miklós seregei űzték ki őket onnan 1597-ben. A következő évben Pálffy és vezértársa, Adolf Schwarzenberg döntése nyomán az elavult erősséget felrobbantották. A XVIII. századtól az Esterházy család birtokához tartozó romvár köveinek egy részét a környék építkezéseihez hordták el. Vitányvárat 1598-ban felrobbantották, azóta nem használták. A régészek a még most is a kétméteres magasságban álló falak omladékai között végezték a leletmentést.

A június végéig látható tárlaton tablók mutatják be a vár megjelenését különböző térképeken. Ezen túl számos fotón megjelenik az állagmegóvás eredménye. A várat egyébként személyesen is érdemes felkeresni a Vértes hegységben. A helyszín a feltárás során bozótmentesítve lett, így a terület most szépen áttekinthető, mind a vár felől lefelé, mind pedig a sáncból a várat nézve és minden pontból jól kivehetők a korábbi hadászati védvonalak, valamint a vár falai. Várak kedvelői számára igazi csemegét jelenthet a megtekintése!

Cikk forrásai: MTI, vitanyvar.hu

 Képek: Kuny Domokos Múzeum, KépKocka építész média kör, www.legifoto.com

KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSUNK:

Tartalmas kikapcsolódás a Vizek Városában