Ujjé, a ligetben… | Pannonmagazin

Nekem régi mániám végighajtani a Stefánián, méghozzá egy fess fiákeren, ráadásul úgy, hogy gomblyukamban virág terem… E nyárutói napon hadd hívjam meg az olvasót a főváros legnagyobb parkjába, a Városliget árnyas fái közé egy amolyan andalgós, körbe-körbenézelődős történelmi sétára.

Bármennyire hihetetlen, a mai Városliget területéről az első leírásunk 1241-ből való, amikor is Batu kán az itteni mocsaras vidékre csalta a magyar sereget, majd őket bekerítve nyílzáport zúdított rájuk. Később IV. Béla a domonkosrendi apácáknak adományozta e területet, melyet aztán Mátyás királyunk vadaskertként használt. A néphagyomány szerint 1514-ben a környéken volt Dózsa György vezéri szállása. A 18. század közepén I. Lipót Pest városának engedte át a ligetet, amelyet aztán a Városi Tanács döntése értelmében fákkal ültettek be.

1794-ben Boráros János városbíró mulató- és üdülőhely létesítésére tett javaslatot, ám Batthyány József hercegprímás bérbe vette a ligetet, s azon, Witsch Rudolf mérnök tervezésével tavat alkotott, rajta két szigettel. Az egykori nagyobbik helyén ma a Széchenyi fürdő áll, a máig megmaradt másikon a Vajdahunyad vára. A hercegprímás halála után a bérlet Batthyány Tivadarra öröklődött, ő azonban a megszabott díjat nem fizette, így Pest város a ligetet saját kezelésébe vonta.

Az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmány József nádor kezdeményezésére pályázatot írt ki a terület rendezésére. Nebbien Henrik műkertész tervei szerint folyt a kiszárítása, feltöltése és fásítása az ekkor már Városerdőként emlegetett ligetnek. Amely, a korabeli leírások szerint, két alkalommal is menedéket adott a pesti lakosságnak. Először az 1838. évi jeges árvíz során, majd 1849 májusában, amikor Hentzi tábornok a Budai Várból lövette a pesti oldalt.

A Városerdő

Az 1860-as esztendőkben a Városerdő útjai még nem voltak kövezve, de az 1885-ös országos kiállításra azonban már jószerével teljesen behálózták azt a rendezett kocsi- és gyalogutak. A tó partján, Lechner Ödön tervei szerint, akkor épült fel a Korcsolyázó Egylet eklektikus stílusú korcsolyázó csarnoka, melyet később idősebb Francsek Imre korszerűsített. A millenniumi kiállításra készült el, Alpár Ignác pályaműve alapján, a Vajdahunyad várának épületcsoportja. A pályázat feltétele volt, hogy a megépítendő „várnak” valamennyi – hazánkban megtalálható – építészeti stílust képviselnie kell. Mivel legjellegzetesebb épületét, a tó felé néző, négy konzolon nyugvó loggiát az erdélyi Vajdahunyad váráról mintázták, az épületegyüttes egésze ezt a nevet kapta. Leghíresebb román stílusú épülete a Jáki kápolna, amely Ják község 13. századbéli bencés apátsági templomának mása. A köztetszéssel találkozó Vajdahunyad vára 1904-re készült el, s ad azóta is otthont csodaszép barokk kastélyában a Mezőgazdasági Múzeumnak.

A cirkusz

A mai Fővárosi Nagycirkusz helyén hajdanán a legendás Beketow Cirkusz állt. A fémvázas, közel 2300 nézőt befogadó épületet Wulff Ede emelte 1891-ben. Bő évtizeden át csupán alkalomszerűen láthatott cirkuszi műsort a nagyérdemű, majd 1904-től 1934-ig, kis megszakításokkal Beketow Mátyás, majd Sándor fia vezette a hazai és külföldi világszámokat felvonultató, immár állandó cirkuszt. Később, 1935 és 1944 között – bérlőjéről és igazgatójáról, Fényes Györgyről elnevezve – Fényes Cirkusz néven volt ismeretes. A régi épületet 1966-ban lebontották, a helyén fölépült Fővárosi Nagycirkusz 1971 januárja óta játszik. (Méghozzá nyaranta is!)

Illendő megemlékeznünk a Városligeti Színkörről is. Az 1879-ben emelt favázas nyári színház az Aréna út 31. szám alatt, a Feld család kezelésében kezdte meg működését. Műsora többnyire könnyed szórakozást ígért. Az épületet 1909-ben Vágó László tervei alapján kőszínházzá alakították, s különböző neveken egészen 1952-ig létezett, amikor a Városliget rendezése során lebontották.

A Vidám Park

A 2013 szeptemberében végleg bezárt Fővárosi Vidám Park helyén 1896-ban az Ősbudavára nevezetű szórakozóhely állt. A vurstli hagyományai persze egészen a 18. század végéig vezethetők vissza, emlékezzünk Boráros János korabeli javaslatára. Körhinta, panoptikum, erőmérő, céllövölde, sőt bábszínház és cirkuszi mutatványosok is mulattatták a nagyérdeműt. Ezekhez a századfordulón mozgóképszínház, alkalmi gyorsfényképész, valamint fonográfzene is csatlakozott, majd az 1920-as években felépült a hullám- és a szellemvasút, az elvarázsolt kastély és ki tudja még, hányféle látnivaló. Hedi Kosh, a pofaszakállas berlini „csodalány”, Fiedler János, az ő beszélő bábuival, Madárfejű Lajcsika, avagy Jack Johnson, a budapesti születésű szerecsen bokszbajnok, továbbá Maud, a kéz és láb nélküli csodapók. Tessék, tessék, csak el ne essék! – harsogták naphosszat a kikiáltók, s tódult a nép. Már hogyne tódult volna, amikor a látványosságok igazán nem kerültek sokba, a katonáknak meg ugyebár ingyen volt, ráadásul őrmestertől lefelé még annak is csupán a felét kellett fizetniük.

Az Állatkert

Az Állat- és Növénykert első tervezete a külföldi útjáról éppen hazatért Xantus János etnográfus, Gerenday József, az Egyetemi Botanikus Kert igazgatója és Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának kezdeményezésére született. Kialakításához a főváros 16 hektár területet adományozott. A kert mai épületeit 1911‒12-ben Zrumetzky Dezső és Kós Károly, az elefántalakokon nyugvó, boltívvel záródó főkaput és a mellette lévő igazgatósági irodát Neuschloss Kornél tervezte. Az immáron több mint 150 éves Állatkert az elmúlt évtizedekben, de különösen az utóbbi néhány esztendőben megszépült, megújult, s nem csupán külsőségeivel, hanem egyre gazdagodó programjaival is évről évre a látogatók százezreit csalogatja kapui alá.

Ha zsebeinkből elfogyott a zoo csemege, ne búslakodjunk, inkább frissüljünk föl picit! A Széchenyi gyógyfürdő Európa egyik legszebb külső és belső kiképzésű gyógy- és strandfürdője. Első artézi kútját az 1870-es években Zsigmondy Vilmos fúratta. A fürdő mai épületét 1909 és 1913 között Czigler Győző és Dvorzsák Ede tervei alapján építették, neobarokk stílusban. A népszerű strandfürdőnek három úszómedencéje, s emeleti napozóterasza van, míg a gyógyfürdő termálfürdőkkel, lég- és gőzkamrákkal, kádfürdőkkel, szénsavas- és sósfürdőkkel, iszapkezelésekkel és ivókutakkal kényezteti a vendégeit.

Mivel a járványhelyzet okán a legendás Gundel étterem (a hajdanvolt Wampetics!) egyelőre zárva tart, árnyas kerthelyisége helyett be kell érnünk az árnyas fákkal és hírességeink szobraival szegélyezett városligeti sétautakkal. A szobrok összeszámlálását harminckettőnél hagytuk abba, reménykedvén, hogy holnap is harminckettő lesz még a harminckettő.

Walter Béla

Megosztás:
weboldal készítésONMEDIAWEB