Decemberi kirándulás Zemplénben – 2. rész

Az előző részben a Tokaji (Zempléni)-hegységről és Füzérről esett szó. Megnéztük Füzér Várát, a vár történelmét bemutató Látogatóközpontot, a Tájházat, kirándulást tettünk a Pusztafaluból induló kék háromszög jelzésen. Füzéren és környékén azonban sok egyéb látnivaló és programlehetőség adódik még. A határon átlépve félórás autóútra fekszik az egykori virágzó magyar felvidéki város, Kassa, igen közel esik Füzérradvány, ahol a Károlyi-kastély fekszik a hozzá tartozó hatalmas kerttel és tóval, illetve érdemes útba ejteni Sárospatakot és a Rákóczi-várat is.

Kassa

Kassa, vagy mai szlovák nevén Košice az egykori “Nagy Magyarország” fontos városa volt, a trianoni békeszerződés értelmében Szlovákiához került, közel a magyar határhoz. Aki Füzérre látogat egy hosszú hétvégére, remek estét tölthet el a 37,5 km-re fekvő felvidéki, egykori kereskedővárosban.

Kassa egykor Buda után a Magyar Királyság legfontosabb városa volt, melyet Nagy Lajos királynak köszönhetett, aki 1347-ben szabad királyi várossá nyilvánította a felvidéki települést, majd 22 évvel később címerlevelet is adományozott neki. A későbbi évszázadokban Kassa a korabeli Magyarország kulturális, művészeti és tudományos központjává nőtte ki magát: számos író-költő és tudós ember tevékenysége köthető a városhoz, az ismertebbek közül említést érdemel Tinódi Lantos Sebestyén, Kazinczy Ferenc, Pázmány Péter, illetve Márai Sándor is, aki 1900-ban Kassa városában látta meg a napvilágot. A Magyar Királyság északi szegletében fekvő településen a XVII. század közepén főiskolát is alapítottak, ami később egyetemi rangra emelkedett.  Az első hazai hírlap, a Mercurius Hungaricus is Kassán jelent meg először, a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc felkelés idejében.

Ami Kassa lakosságát illeti, sokat változott a történelem folyamán, mind számban, mind összetételben. Az első hivatalos népszámlálás idején, 1880-ban, lakosságának közel 40%-a vallotta magát magyarnak, ami az azóta eltelt közel két évszázad alatt, a 2011-es népszámlálásra 3,5%-ra apadt – igaz, közel 50 ezer ember nem írt be semmit a nemzetiségi kérdésre. A jelentős csökkenés oka többek között a második világháború utáni megtorlások, a magyarság visszaszorítása, illetve a „hivatalosan nem vállalt” magyarság jelensége.

Kassa, Andrássy Palota

A téli éjszaka igencsak hideg a Kárpátok lábánál fekvő településeken, de a jó hangulat, a zene – ha csak lélekben is de – felmelegíti az ide látogatót. Egy rövid esti, néhány órás kiruccanásra is megéri ellátogatni a sárga fényben fürdő egykori magyar városba, különösebb látványosságokat azonban nem érdemes keresni, sokkal inkább az itteni hangulat az, ami megragadja az embert. Kivételt képez a Szent Erzsébet-dóm (vagy Szent Erzsébet-főszékesegyház), mely a fő sétáló utcán található, és valóban nagyon impozáns épület.  A milánói dómhoz lehet hasonlítani, hiszen a Szent Erzsébet-dóm Európai egyik legszebb székesegyháza és Kassa egyik legjellegzetesebb épülete. A sétálgatás alatt rendesen kihűl és el is fárad az ember, érdemes betérni egy helyi, bryndzové halušky-t is kínáló étterembe. A szlovákok nemzeti eledelét magyarul juhtúrós sztrapacskának hívjuk – azonban szlovákul a strapacky valójában káposztás tésztát takar, és ha egy szlovák vendéglátó helyen vagyunk, bizony az étlapon is csak szlovákul lesznek feltüntetve az ételek. Ezért nem árt tudni, hogy amennyiben a juhtúrós változatot szeretnénk rendelni, akkor bryndzové halušky-t kell kérni. Érdemes a helyiek által látogatott éttermeket felkeresni, ezek a turistáktól nyüzsgő utcáktól távolabb eső, általában kisebb mellékutcában fekszenek. Bár időigényes, mire rátalálunk egy ilyen helyre, ráadásul a személyzet tagjai nem feltétlenül beszélnek angolul, viszont az ételek minősége és eredetisége garantált.

Füzérradvány, Károlyi-kastély

Füzérradványt eredetileg csak Radványnak nevezték, a település Füzérhez tartozott. Az évszázadok során sokszor cserélt gazdát, míg végül 1686-ban az egyik legrégebbi magyar nemesi família tagja, Károlyi László birtokába jutott. A kastély építésére azonban csak közel két évszázaddal később került sor, melyet a későbbi Károlyi leszármazott, Károlyi Ede birtokos irányított. A tervező eredetileg Ybl Miklós volt, azonban Károlyi erőteljesen beleszólt az építésbe, majd el is vette a munkát Ybltől. Az épületre kihelyezett mészkőtáblán is csak az ő neve szerepel, mint építtető. Károlyi Ede halála után fia, László örökölte a kastélyt, aki feleségével teljesen átalakíttatta a belső tereket. Nemcsak új –  főként fekete, fehér és vörösmárvány – burkolatokkal, hanem a legkülönfélébb, nagyrészt itáliai mesterek által készített berendezési tárgyakkal alakítottak ki egy neoreneszánsz stílusú kastélyt.  Közel húsz éven keresztül gyűjtötték a különféle tárgyakat és díszítőelemeket, többek között kőfaragványokat, márványkandallókat, ajtókereteket, domborműveket, különböző textíliákat, bútorokat és használati tárgyakat. Károlyi László idős éveiben már nem látogatta a füzérradványi kastélyt, az a fia, István és felesége kezelésébe került. A fiatal Károlyi pár – a feleség ötlete alapján – a épületet luxusszállóvá alakította át 1938-ban, mely néhány évig – az államosításig – sikeresen működött. 1948-ban gyermekszanatóriumot, majd TBC-szanatóriumot rendeztek be az egykor kastélyként üzemelő épületben.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

A következő évtizedekben a bútorok egy része a sárospataki múzeumba kerültek, más részük tönkrement, elveszett. A kastély 1990-ben nyitotta meg ismét kapuit, azóta egy része felújításon esett át; ma látogatható az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba.  A  sárgára festett épületet hatalmas park veszi körül, melyben két patak és egy kis tó is helyet kapott. A kastélykert két részre van osztva: a kastélyhoz közelebb eső, kerítéssel körbevett,  valamint a külső, erdészeti kezelésben lévő részre. A hatalmas angolkertet óriási platánokkal és fenyőkkel ültették be még a XIX. században. A kastély luxusszállóként való működésének idejében épült ki a sétálóút-hálózat; az egykori fürdő, úszómedence, golfpálya és csónakázó tó is ekkor létesült. A bejáratnál csinos teraszról szemlélhetjük a teraszosan kialakított franciakertet. A kastély egész évben látogatható, a park ingyenesen járható be. Az épület ma rendezvényhelyszínként is működik, a kertben és az épületben is van lehetőség esküvői fotózást tartani.

Sárospatak, Rákóczi-vár

Az északkeleti határszélen, a Bodrog partja mentén fekvő Sárospatak, mely már az őskorban is lakott település volt, napjainkban leginkább oktatási intézményeiről ismert; középfokú iskoláin kívül ma két felsőfokú oktatási intézmény kara is működik a városban. A sárospataki várat több nagy múltú család is magáénak tudhatta, többek között Dobó István, a Lórántffy család és a Rákócziak is. Bár a történelem viharai jelentősen megtépázták a ma városi rangú települést, történelmi jellegét megőrizte, belső tereinek hangulata télen is sétára csábítja az ide látogatót.

A város leghíresebb látnivalója a ma már műemléki védelem alatt álló egykori vár, hivatalos nevén Rákóczi Múzeum. A Vármúzeum 1951-től állami intézmény (a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozik), az épület fokozatos felújítási munkálatai is ekkor kezdődtek.

Rákóczi-vár, Sárospatak

Elsőként a Vörös-tornyot restaurálták, majd a későbbiekben a kastélykertben található trinitárius kolostor és a  lángkemencés ágyúöntő műhely is megnyílt a látogatók előtt. A kolostorban ma időszaki kiállításokat és rendezvényeket tartanak, a vár épületében és a kastélykertben is különféle programokat szerveznek. Nagy népszerűségnek örvend a tavalyi évben immáron nyolcadszor megrendezett “Ostromhétvége”, melyen magyar, szlovák, lengyel, osztrák és német  hagyományőrző egyesületek tartottak bemutatókat korabeli katonai viseletben, és szerveztek középkori játékokat, valamint gyermekprogramokat is. A rendezvényen magyar és külföldi érdeklődők is részt vettek, akik a hagyományőrző bemutatók mellett a középkori konyha ételeit is élvezhették. Kétségkívül látványos programelem a hadi bemutató, illetve az ostrombemutató, ahol valódi fegyverekkel próbálták a katonák elfoglalni a várat. A hagyományőrző programon a vigasság sem maradhatott el: a középkori mulatság zenei hátterét a Héttorony Hangászok nevű zenekar adta. A csapat a XVI-XVII. század zenéjét eleveníti fel a legkülönfélébb hangszerek megszólaltatásával, mint a pengetős magyar koboz,  az arab ud,  a török saz vagy a különböző  népi furulyák, a török síp és duda, illetve egyéb ütős hangszerek.
A Rákóczi Múzeum gyerekeknek szóló, igen érdekes és kreatív éjszakai kincskereső programja a “Da Vinci Pizsamaparti” névre hallgat, mely játékosan, élményeken keresztül ismerteti meg a gyerkőcöket a lovagok mindennapjaival és a középkor vári életével.
Alkalmi jelleggel pályázatokat, játékokat is hirdet a Múzeum, mint a  gyermekeknek szóló rajzpályázat vagy a II. Rákóczi Ferenc névnapja alkalmából szervezett játék, melynek nyereménye a vár vendégszobájában eltölthető hétvége.

A Vármúzeum természetesen állandó (néprajzi, régészeti, történeti, képzőművészeti) és időszakos kiállításaival is várja az érdeklődőket. II. Rákóczi Ferenc volt az, aki a környék első üveghutáját létrehozta, megalapozva ezzel a Zempléni-hegység üveggyártását. Az egykori, mára megszűnt ipari tevékenységet a környékbeli települések egy része nevében (Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta) őrizte meg az utókor számára. A különböző tárgyakat bemutató gyűjtemény igen gazdag és ma is gyarapszik.

Képek forrása: wikimedia.org