Budapest belvárosában, az Astoriánál évek óta működik a Magyarok Világszövetségének üzlete, a Magyar Népművészetek Boltja. Ez egy nép- és iparművészeti bolt, ahol igényes magyar termékeket lehet kapni. A Magyarok Világszövetsége és a Civil MultiMédia Alkotói Közösség szervezésében október 9-én, vasárnap délután öt órakor „A magyar viseletkultúra napjainkban” címmel bemutatót rendeznek, melyre várják az érdeklődőket. A bolt legújabb modelljeit, magyar viseleteket vonultatnak fel a divat iránt érdeklődő közönség előtt a Magyarok Házában, az V. kerületi Semmelweis utca 1-3 alatt. A bemutatón közreműködik az EGYség zenekar, táltos dobbal és énekkel. A belépés díjtalan.

A bolt vezetője, a ruhák tervezője Bara Mária, Rikus. Ő moderálja a bemutatót. Szakértelme, tudása és eleganciája garancia egy élvezetes délután eltöltésére.  Egy történelmi időutazásra invitálja a vendégeket. Először az élő népművészetekből láthatnak egy nyitányt, majd a kortárs ruhákból időben visszafelé haladva a magyar őstörténet divatjába pillanthatunk be a ruhákon és kiegészítőkön keresztül.

A bolt árukészletéről, lélekről, kreativitásról beszélgettünk Rikussal:

– Sokszínű, folyamatosan bővülő kínálatunkban különféle ajándék- és használati tárgyak: lakberendezési tárgyak, festmények, szőnyegek vannak. Ruhákat is tartunk, rendelésre készítünk Bocskai-jellegű modern és autentikus női és férfi öltözéket. Kerámia- és bőrdíszműves termékek, divatékszerek, könyvek, viseletek és különböző nemzeti szimbólumok is megtalálhatóak boltunkban.

Csíkszentdomokoson születtem- kezdi élettörténetét Rikus. Dédnagyapám jó barátságban volt Márton Áronnal. Csíkszentdomokos megkapta a mintaközség elnevezést, mert három nap alatt építettek egy iskolát. Az első román időben csak három napot kaptak az építésre, de összefogott a település minden lakója és elkészült. Ebben az iskolában végeztem az első négy osztályt. Közép- és főiskolai tanulmányaimat Csíkszeredában végeztem. Óvónő lettem, és 17 évig Csíkszeredán dolgoztam.  Létrehoztuk az első magyar nyelvű színházat Csíkszeredán. Pedagógusként és színházi rendezőként dolgoztam itt. Ez egy fontos lépés volt a csíkiek részéről. Kialakítottam egy galériát is, ami nagyon jól működött. Előadóművészként és színészként is dolgoztam Csíkszeredán, ez nem múlik el nyomtalanul az ember beszédéből. Még ismertem Kolozsvárott Harag György rendezőt, tőle sokat tanultam.  Amire nagyon büszke vagyok, az a Madéfalvi veszedelemben való szerepem, amely 102 előadást ért meg. Imets Dénes darabja. Önzetlenül, díjazás nélkül játszottunk.

Csíkszentdomokos Székelyföldön, Hargita megyében fekszik, Felcsík legnépesebb faluja. A falu ma is őrzi hagyományait. Külön napot szentelnek például a népviseleteknek, ez a Szőttesek Vasárnapja. Csíkszeredától 29 km-re északra, az Olt felső völgyében fekvő Szenttamással összenőtt nagyközség, a Lok és Szádakút-patakok Oltba való torkollásánál fekszik. Itt született 1896. augusztus 28-án Márton Áron gyulafehérvári püspök, Erdély nagy fia, az erdélyi katolikus egyház nagy alakja. Emlékére születésének 100. évfordulóján szobrot állítottak. 2010-ben, halálának 30. évfordulóján, múzeum nyílt, amely a püspök életútját és azon keresztül a 20. századi Erdély történelmét is bemutatja.

– 1994 óta élek és dolgozom Budapesten. Nem gazdasági okok miatt jöttem Magyarországra, nem a meggazdagodás vágya vezényelt. Itt tanult a fiam, jöttem vele. Talán legfontosabb a kreativitás volt mindig számomra, illetve megalkotni valamit, ami kutatás, kísérletezés eredménye. Kézműves kisvállalkozásom is ennek eredménye. Nem voltunk könnyű helyzetben, amikor átjöttünk és belefogtam a kézműipari vállalkozásba. Ma már divatékszereimet ismeri a fél ország. Gyöngyből készítem őket. Ruhatervezéssel is foglalkozom, ezekből láthatnak vasárnap ízelítőt a bemutatón.Vallom, hogy napjainkban egyre nagyobb szükségük van a lányoknak, asszonyoknak arra, hogy jól érezzék magukat. Ezért készítek számukra divatékszereket, ruhákat, viseleteket őseink motívumaival díszítve, hogy ezek által is még szebbek, kiegyensúlyozottabbak legyenek.