Mágnás Miska Miskolcon – bemutatták Szirmai Albert operettjét

A Mágnás Miska az egyik legsikeresebb magyar operett, amit újra és újra repertoárra tűznek zenés és prózai teátrumok egyaránt. A Miskolci Nemzeti Színházban most Székely Kriszta rendezésében látható.

Az 1916-ra elkészült, fülbemászó zenével és groteszk komikummal megírt Mágnás Miska – a maga korában – rövid idő alatt a közönség kedvencévé vált, népszerűsége azóta is töretlen. Ez köszönhető a szatirikus, mulatságos történetnek, valamint Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás slágereinek, mint például a Cintányéros cudar világ, A nő szívét ki ismeri, Hoppsza, Sári, Úgy szeretnék boldog lenni, vagy a Csiribiri, Csiribiri kék dolmány.

Baracs, Rolla és Miska Miskolcon: (b-j) Szőcs Artur, Bordás Barbara, Rózsa Krisztián (Fotó: Vona Ildikó/ PannonHírnök)

Már az első budapesti premier akkora sikert hozott, hogy nem sokkal utána Bécsben, Milánóban és más európai városokban is bemutatták. Eredetileg Fedák Sári (Marcsa), Rátkai Márton (Miska) számára írták a szerzők, és először a Király Színházban láthatták a nézők, 1916. február 12-én. Azóta számtalan színpadi feldolgozást megélt, és szinte nincs is olyan ember, aki a Keleti Márton által rendezett filmváltozatot nem ismeri.

Péntek este óta látható a Miskolci Nemzeti Színházban a Mágnás Miska, amit – kettős szereposztással – Székely Kriszta állított színpadra. A díszletet Fekete Anna, a jelmezeket Pattantyús Dóra tervezte, a szövegkönyvet az eredeti nyomán Závada Péter írta, a látványos tánckoreográfiát pedig Lénárt Gábor, Kocsis Andrea és Lukács Ádám készítette.

Csoportkép az előadásból (jobbra) Szegedi Dezsővel (Fotó: Vona Ildikó/ PannonHírnök)

Szirmai Albert legsikeresebb operettje a szerelemmel, a különböző társadalmi osztályokkal, az urak és a parasztság mindennapi gondjaival, valamint a képmutató elit kifigurázásával foglalkozik humoros formában.

Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja, melynek komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, – a miskolci változatban – a „borsodi gyerek” a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából pedig bajszos, elegáns, gazdag úriember lesz, úgy vonul be az elit társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti Korláthy család hallani sem akar arról, hogy Baracs mérnök, egy „átlagember” vegye feleségül lányukat, akinek érdekházasságot kellene kötni az évek óta Afrikában vadászó Eleméry gróffal. Rolla azonban Baracs István, az „egyszerű” mérnök személyében találta meg a szerelmet.

Jelenet az előadásból: (b-j) Seres Ildikó, Czakó Julianna és Kincses Károly (Fotó: Gálos Mihály Samu/ Miskolci Nemzeti Színház)

Baracs úgy dönt, hogy megleckézteti a korrupt és képmutató társaságot, akik emberszámba sem veszik, és rábeszéli Miskát, Eleméry lovászát, hogy adja ki magát a grófnak. Miska grófi álruhát ölt, hogy bebizonyítsa, a nemesség nem születés kérdése. A helyzet tovább bonyolódik, amikor Marcsa, Miska szerelme is beszáll a beöltözős játékba, hogy helyre tegye a folyton féltékenykedő lovászgyereket. Fergeteges komédia kerekedik a váratlan helyzetekből, ahol senki nem az, aminek mutatja magát. Persze a szerelem végül felülír mindent, és az operett eljut a vidám fináléig.

Miskát Rózsa Krisztián/ Lajos András, Marcsát Czakó Julianna/ Varga Andrea, Rollát Bordás Barbara/ Eperjesi Erika, Baracsot Szőcs Artur/ Harsányi Attila személyesíti meg. Látható még az előadásban többek közt Kincses Károly (Korláthy gróf), Máhr Ági (Nagymama), Seres Ildikó (Stefánia), Szegedi Dezső (Leopold), Bodoky Márk (Pixi), Fandl Ferenc (Mixi), Salat Lehel (Eleméry gróf). Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a Miskolci Balett, vezényel: Cser Ádám/ Philippe de Chalendar.

Rolla szerepében Bordás Barbara (Fotó: Vona Ildikó/ PannonHírnök)

Székely Kriszta verziója sem látványban, sem mondanivalóját tekintve nem tartozik a hagyományos operett-rendezések közé. Nála kilépünk az időből, és a társadalmi osztályok, valamint a férfiak-nők között lévő ellentétek sokkal hangsúlyosabban jelennek meg. Ebben a megközelítésben Marcsa lesz Baracs igazi szövetségese a „megleckéztetés” terén. A lány, amikor bajuszt ragaszt és kiadja magát gazdag úrnak, eléri, hogy a Korláthy család képes lenne feleségül adni Rollát egy olyan valakihez, akiről kiderül, hogy se nem gazdag, se nem férfi. Persze a boldog befejezés itt sem maradhat el. Egy jó nagy felfordulást követően mindenki megtalálja a maga párját, és tökéletes happy enddel zárul a miskolci előadás is.

Marcsa és Miska a 2. szereposztásból: Varga Andrea (k) és Lajos András (Fotó: Gálos Mihály Samu/ Miskolci Nemzeti Színház)

Vona Ildikó

Híradások, beszámolók művészeti, színházi, zenei eseményekről, valamint interjúk készítése ismert művészekkel.

Hasonló cikkek