Magyar epizóddal bővült a Csillagok háborúja történet

 

Vona Ildikó

 

 

 

A Kánon főmesterei nem tudják csillapítani a kedélyeket a Galaktikus Irodalomban. Napkelet felől seregek gyűlnek, hogy elpusztítsák a Nyugatot. Babits Mihály és tanítványa, ifjabb Arnóti Dezső fel kell, hogy vegyék a harcot egy minden eddiginél hatalmasabb erővel szemben…

Így kezdődik az irodalmi Csillagok háborúja, ami egy látványos sci-fi, a k2 színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös produkciója. Az Eklektikon 2048 cselekménye a jövőben játszódik, ahol Babits Mihály vezetésével a szereplők igyekeznek megmenteni az utókor számára az értékes műveket, míg az értéktelennek ítélt könyvek teljesen eltűnnek az irodalmi emlékezetből.

 „A jóslat szerint eljő az, aki egyensúlyt teremt a kultúrában…” – hangzik az előadásban.

Babits az Eklektikon komplexumba viszi a főhőst, ifjabb Arnóti Dezsőt (Miskolczi Elza fiát), mert hiszi, hogy ő a kiválasztott. A 2048-ban létező építmény egy dimenziókapu, amin belépve a Kánon, az irodalmi „Jedi Tanács” (tagjai közt Petőfi, Kölcsey, Janus Pannonius) nagy próbatételek elé állítja a fiatalembert, aki miközben ismerkedik az új közeggel, megtapasztalja: hogyan csapnak össze és próbálják megszerezni a kultúra jövője feletti irányítást a különböző ízlésvilágot képviselő, egymással szemben álló érdekcsoportok.

Pillanatkép az Eklektikon 2048 főpróbájából:  Tenki Dalma (Szekfű Méda),  Horváth Szabolcs (ifj. Arnóti Dezső) / (Fotó: Vona Ildikó/ PTV)

Fábián Péter és Benkó Bence írta és rendezte az előadást. Az Eklektikon 2048 az ún. Elza-trilógia befejező darabja, ám önmagában is értelmezhető mű. Miskolczi Elza történetének mindhárom részében a kultúra és a hatalom viszonyát állították középpontba a szerzők, akik úgy vélekednek: a kultúra birtoklásáért folytatott harc sosem ér véget, de az igazság kereséséről nem szabad lemondani.

Jelenet az előadásból: (b-j) Schulberg professzor (Domokos Zsolt), Tormay Cécile (Boros Anna) és Babits Mihály (Fandl Ferenc) / (Fotó: Vona Ildikó/ PTV)

Rengeteg humorral és érdekes látványvilággal került a nézők elé november végén a produkció, ami már a bemutatón hatalmas sikert aratott. A főbb szerepekben Fandl Ferenc (Babits Mihály), Horváth Szabolcs (ifj. Arnóti Dezső), Tenki Dalma (Szekfű Méda), Boros Anna (Tormay Cécile), Domokos Zsolt (Schulberg professzor), Prohászka Fanni (Janus Pannonius) látható, a díszletet Szakács Ferenc, a jelmezeket Horváth Jenny tervezte. Az előadás a Játékszínben tekinthető meg.

Másik premiert is tartottak a napokban Miskolcon. A Kamaraszínházban mutatták be Bertolt Brecht zenés példázatát Jóembert keresünk! címmel, Béres Attila rendezésében.

Sen Te (piros sapkában) Láng Annamária és a többi szereplő (Fotó: Éder Vera/ Miskolci Nemzeti Színház)

Három isten érkezik a nagy szegénységben élő városkába (Szecsuánba), hogy próbára tegye az emberek jóságát. Noha a próba egyszerű – szállást kérnek egy éjszakára –, Sen Te, az utcalány az egyetlen, aki befogadja őket. Az istenek cserébe sok pénzt adnak neki, amivel új életet kezdhet, csupán annyi az utasítás: „Légy jó!”. A lány dohányboltot nyit és igyekszik másokon is segíteni, a városka lakói persze alaposan kihasználják a jóságát. Sen Te rádöbben: meg kell keményítenie a szívét, ha azt akarja, hogy maradjon valami a vagyonból, amit az istenektől kapott. Ezért kitalálja nagybátyja, Sui Ta alakját, aki az ellenpólust testesíti meg: egy rideg, számító, mások gondjai iránt teljesen érzéketlen üzletembert. Mindkét szerepet Láng Annamária alakítja. (Közreműködik még Harsányi Attila, Varga Zoltán, Szirbik Bernadett, Bodoky Márk, Papp Endre, Feczesin Kristóf, Molnár Anna, Keresztes Sándor és sokan mások.)

“Hogyan legyünk jók, amikor minden olyan drága?”

Ahol nincs munka, vagy a fizetésből nem lehet megélni, ott hogyan tartsunk be minden isteni parancsolatot? – ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás.


Hasonló cikkek