Magyar gazdaság – Árplafon a kutakon, itt a rekordmagas nyugdíjprémium

Ezek voltak a 45. hét fontosabb gazdasági eseményei

A hét fontosabb gazdasági eseményei. 

PannonHírnök / Nueco 2021. 11. 12.

 „A nagyvárosok fenntarthatóságához elkötelezett városvezetésre és jó ötletekre van szükség” – erről beszélt Áder János köztársasági elnök szerdán reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Előzmények

Az előző összefoglalónkat itt olvashatják, melyből többek között kiderült az is, hogy jön a 260 ezres bérminimum, energiaválság van az EU-ban, és zárófordulójához érkezett az elektromos bicikli pályázat. A PannonHírnök gazdasági híreit itt olvashatják.

Az elmúlt hét fontosabb gazdasági eseményei

Áder János: Ha a jövőnkről beszélünk, akkor a nagyvárosok megszervezése, átalakítása döntő fontosságú

A nagyvárosok fenntarthatóságához elkötelezett városvezetésre és jó ötletekre van szükség – erről beszélt Áder János köztársasági elnök szerdán reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Becslések szerint 2050-re négyből három ember városlakó lesz, ez azt jelenti, hogy hetente egymillió ember költözik városba. Míg 1960-ban alig voltak 5 milliónál nagyobb városok, ma már 31 tízmilliónál is nagyobb gigaváros van a bolygón. Ez a koncentráció nemcsak a lakosságszámban jelenik meg, hanem az energia- és vízfogyasztásban, hulladékkezelésben, közlekedésben és szennyezőanyag-kibocsátásban is.

Az államfő szerint mindez súlyos fenntarthatósági problémákat vet fel, és a következményei hátrányosan érintik az itt élőket, például a szélsőséges időjárási jelenségek, villámárvizek, vagy hőhullámok formájában. A klímaváltozás és a nagy betonfelületek együttes hatása 2-3 fokkal, vagy akár 10 fokkal is növelheti a nagyvárosokban a hőmérsékletet – figyelmeztetett az államfő. Kifejtette, a nagyvárosok fenntarthatósági problémáin segíthet a várostervezés: 2050-ig a számítások szerint annyi városi infrastruktúrát kell megépíteni, mint az elmúlt 2000 évben összesen. A régi városrészeknek is meg kell újulniuk az energiahatékonyság szempontjából, és a zöldfelületeket is növelni kell a városi levegő tisztítása és a hőség csökkentése érdekében – mondta Áder János.

Közölte, az épületek energiahatékonyságán a szigetelés és a megfelelő nyílászárók 30 százalékot javíthatnak, de nagy reményeket ébresztenek azok az egyelőre még fejlesztés alatt álló úgynevezett napfóliák, amelyek a nagy üvegfelületeket energiatermelővé tehetik. Így a felhőkarcolók képesek lesznek megtermelni a nyári hűtésükhöz, téli fűtésükhöz szükséges energiát és ezzel jelentősen csökkenhetik károsanyagkibocsátásukat. Az elnök szerint a fenntarthatóság érdekében szükség lesz a közlekedés átalakítására is, az elektromos autók, a tömegközlekedés és a szállítás fejlesztésére. A magyar kormány vállalta, hogy 2030-ig lecseréli a városi tömegközlekedésben a buszokat e-buszokra, amelyeket lehetőség szerint itthon is fognak gyártani. A károsanyag-kibocsátás csökkentése szempontjából fontos a hulladékgyűjtés, a hulladékkezelés, a műanyag és az alumínium újrahasznosítása, az élelmiszeripari hulladék komposztálása – mondta.

Hozzátette: a magyar főváros és a megyei jogú városok csatlakoztak a nemzetközi kezdeményezéshez, amely szerint 2050-re klímasemlegesek lesznek. Eddig 260 város, tartomány, ország, összesen 1,7 milliárd ember, a világ GDP-jének mintegy felét előállító nemzet csatlakozott a vállaláshoz, aminek feltétele, hogy világos terveket nyújtsanak be. Ennek megvalósításához pedig elkötelezett városvezetésre és a jó ötletekre van szükség. Jó ötleteket, kezdeményezéseket pedig a november végén kezdődő budapesti fenntarthatósági expón is megismerhetnek az érdeklődők – mondta az államfő.

Áder János a november 30. és december 5. között tartandó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Világtalálkozó és Expo fővédnöke. A rendezvényen a fenntarthatóság, klíma és vízválság témakörében zajló tudományos tanácskozás mellett a visegrádi országok részvételével vállalati expo is lesz, ahol számos részproblémában kínálnak majd jó megoldásokat a résztvevők. Budapesten november 29. és december 5. között rendezik meg a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót. 160 cég fog kiállítani, és mutatja be, hogy az egyes problémákra milyen megoldást kínál.

 

Hétfőtől legfeljebb 480 forint lehet egy liter benzin vagy gázolaj

A kormány úgy döntött, november 15-től a 95-ös benzin és a gázolaj árát 480 forintos felső határral rögzíti, három hónap időtartamra – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Ez azt jelenti, hogy 480 forintnál olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, de drágább nem. A benzin és a gázolaj ára a gazdaság működésére és általánosságban az árakra is hatással van, ezért döntöttünk a felső határról. Abban bízunk, hogy az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is. A benzinár ugrásszerűen nőtt egy év alatt, összességben azonban az üzemanyag Magyarországon a hatodik-hetedik legolcsóbb az unióban: négy országban egyértelműen olcsóbb, Máltán és Cipruson pedig nagyjából hasonló az áruk, mint Magyarországon. Az európai uniós országok közül egyedül Horvátországban rögzítettek – 550 forintos – felső árat a benzinárak féken tartására.

 

Minden eddiginél magasabb nyugdíjprémium érkezik

Novemberben minden eddiginél nagyobb összegű nyugdíjprémiumot kapnak a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Novák Katalin  kiemelte: novemberben a megszokott nyugdíjhoz képest mindenki – átlagnyugdíj esetén is – körülbelül százezer forinttal nagyobb összeget kap, mert a maximum 80 ezer forintos nyugdíjprémium mellett megkapja a kiegészítő nyugdíjemelést, a nyugdíjkorrekciót is. A nyugdíjprémiumot november 11. napján kezdik el kézbesíteni a postások és a hónap végéig mindenki megkapja azt személyesen vagy a bankszámlájára – mondta a miniszter.

A parlamentben elhangzó egyik interpelláció kapcsán interpellációra válaszul Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár a témában arra emlékeztetett, hogy a Gyurcsány-kormány idején nem becsülték meg az időseket és a rezsiárakkal is elszegényítették őket, ma azonban egy magyar nyugdíjas megbecsültnek érezheti magát. Elhangzott: mivel a gazdasági visszaesés Magyarországon kisebb volt a világátlagnál, novemberben minden idős a nyugdíjkorrekción felül 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot is kap. A kormány azon is dolgozik, hogy a tizenharmadik havi nyugdíj már jövőre visszaadható legyen – hangsúlyozta. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a kormány állja a szavát, a nyugdíjak vásárlóértéke mintegy 10 százalékkal emelkedett – mutatott rá a miniszterhelyettes a parlamentben.

 

Kétszeresére emelkedik a babakötvények utáni állami támogatás

Jó hír a gyermeket nevelők családoknak, hogy duplájára emelik a babakötvények után járó állami támogatás összegét, erről döntöttek csütörtökön a Gazdasági Kabineten – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter közösségimédia-oldalán. Emlékeztetett, hogy a babakötvényben havonta bármekkora összeg félretehető, kamata az előző évi infláció plusz 3 százalék. Az állam ehhez nyújt még további maximum 6 ezer forint külön támogatást is minden évben. Ez az összeg növekszik a mai döntéssel 12 ezer forintra, amely a jövő évtől a meglévő és az új ügyfelekre is vonatkozik – közölte a tárcavezető.

 

Már több mint 100 ezren beküldték a családi adóvisszatérítés nyilatkozatot

Az úgynevezett Visszadó-nyilatkozatot csak azoknak kell idén december 31-ig kitölteni és elküldeni, akik a családi kedvezményre jogosultak, de a családi pótlékot nem ők kapják kézhez.

 

Sikeres környezetpolitika nemzeti érdekek mentén

Nemzeti érdekek mentén is lehet sikeres környezetpolitikát folytatni – írta közösségi oldalán az igazságügyi miniszter hétfőn, miután részt vett az Európa Tanács Világfórum a Demokráciáért című rendezvényén. Varga Judit a panelbeszélgetésről közölte: ismert közéleti személyekkel arra keresték a választ, hogy milyen kormányzati döntésekkel lehet legsikeresebben előmozdítani a környezet védelmét.

Beszámolója szerint a résztvevőknek is hangsúlyozta: hatékony klímapolitikát csak közös erővel, az állampolgárok egyetértésével lehet folytatni, éppen ezért a magyar kormány a legfontosabb politikai kérdésekben konzultációkkal kéri ki az emberek véleményét. „Nyíltan kijelenthetjük, hogy hazánk konzervatív zöld politikája sikeres úton jár” – szögezte le Varga Judit, majd úgy folytatta: Magyarország a világ azon kevés államai közé tartozik, amelyek a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentése mellett is növelni tudták gazdaságukat, mellette pedig konkrét lépéseket tettek a fenntartható fejlődésért.

Emlékeztetett: Magyarországon 1990 óta majdnem négyszeresére nőtt az egy főre eső GDP, miközben az üvegházhatást okozó gázkibocsátást 32 százalékkal, az energiafelhasználást pedig 15 százalékkal csökkentették. Kiemelt cél a természeti értékek megóvása a leghatékonyabb eszközökkel, a legfelsőbb szinten, úgy, hogy az ne terhelje a magyar emberek pénztárcáját – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: ennek keretében fogadta el a kormány azt a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet, amelynek részeként betiltottak számos egyszer használatos műanyagot, zöld kötvényt vezettek be, vállalták az ország utolsó szénerőművének bezárását, az erdők területét pedig 27 százalékkal növelik.

„Mi, a magunk részéről tehát mindent megteszünk Földünk megmentéséért, környezetpolitikánkat ugyanis a magyar érdekek és értékek védelme mentén fogalmazzuk meg” – írta a miniszter.     Hozzátette: elvárják, hogy a klímavédelmi harc terheit különösen azok a nagyvállalatok és országok viseljék, amelyek a legnagyobb szennyezői a világnak. „Ezt diktálja a józan ész és ez a kulcsa annak, hogy gyermekeink is egy élhető világban nőjenek föl” – közölte Varga Judit.

  

Szeptemberben is tovább bővült az építőipari termelés

Idén szeptemberben az építőipari termelés 14,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékét – mondta el a Központi Statisztikai Hivatal adatait értékelve Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, 2010-hez képest a szektor termelése 68,5 százalékkal bővült, ezzel Magyarország továbbra is első a régióban.

 

A közétkeztetésben emelni kell a magyar termékek arányát

A közétkeztetésben 2022. január 1-jétől 60 százalékra, 2023. január 1-jétől pedig 80 százalékra kell emelni a hazai termékek arányát, ezt már tartalmazzák az idén szeptember 1-jétől megkötött közétkeztetési közbeszerzések – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára pénteken Kecskeméten, a Földtől az asztalig című konferencián.

 

50 milliárd forintból létesülnek falusi kisboltok

A Magyar Falu Program keretében több mint 1500 kisbolt részesült vissza nem térítendő állami támogatásban, 121 új kisbolt nyithat meg és 1415 már működő üzlet kapott fejlesztési támogatást. A nyertes pályázók listája a kormányzati portálon elérhető.

 

A természet megőrzése jövőnk egyik záloga

A természet megőrzése jövőnk egyik záloga, a mai faültetéssel hozzájárulunk a zöld területek növeléséhez és a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken, a Bőnyi Szivárvány Óvoda és Mini Bölcsőde udvarán, ahol a Településfásítás Program alkalmából szervezett faültetésre került sor.

 

A smaragdfa alkalmazása fontos klímavédelmi szempontból

Kevés olyan termék van ma a világon, amely az ENSZ összes fenntarthatósági kritériumának megfelel, ezek közé tartozik a smaragdfa. Fontos, hogy ezt a terméket a külföldi és a hazai ipari szereplők is megismerjék – hangsúlyozta Kovács Pál, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár kedden Budapesten, az első Smaragdfa Fenntarthatósági Napon.

Az államtitkár elmondta: a kormány azon dolgozik, hogy ennek a kiváló terméknek ne csak Magyarországon, hanem külföldön is legyen jövője. „Fontos, hogy a növényt a hazai iparágak szereplői, akik felhasználók lehetnek, megismerjék, elfogadják, és egy olyan termék legyen belőle, amely a fenntarthatóságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja” – tette hozzá Kovács Pál.

Mint rámutatott, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében kiemelkedő szerepet játszik az atomenergia és a megújuló energiaforrások elterjedése.

„Fontos azonban, hogy emellett egyre nagyobb hangsúlyt kapjanak a szén-dioxidot elnyelő termékek, így például a smaragdfa is, amely az eddig ismert termékekhez képest akár tízszer több szén-dioxidot is képes megkötni” – emelte ki az államtitkár.

 

Összefogás a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek fejlesztéséért

Hat szervezet írta ma alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek további fejlesztését vállalják a 2021/2022-es tanévben megvalósuló PÉNZ7 témahetének keretében.

A PÉNZ7 sikeres megvalósítása érdekében hatoldalú együttműködési megállapodást kötöttek: az Emberi Erőforrások Minisztériuma projektgazdaként, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány a PÉNZ7 együttműködő szakmai partnereiként írták alá a dokumentumot.

Jövő tavasszal, március 7-11. között immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő PÉNZ7-et. A program indulásától résztvevője a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Week kezdeményezésnek. Az előző tanévben hazánkban több mint 1100 iskola 171.500 diákja vett részt a programban. A kimagasló részvétel elismeréseként a magyar program háromszor is bekerült a Global Money Week (GMW) eseménysorozat legjobbjai közé.  Az OECD által kiadott 2021-es GMW Éves jelentésben Magyarország kiemelt terjedelemben számolhatott be a PÉNZ7 sokrétű hazai eseményeiről, így az European Money Quiz magyar Európa-bajnokáról is.

Ebben a tanévben a PÉNZ7 rendhagyó tanóráinak pénzügyi témája a Pénzügyi tervezés és megtakarítások, vállalkozói témája pedig az „InnoVÁL(L) – Vállalkozz okosan!”, mely a „Kisvállalkozás indítása”; a „Közösségi média marketingje”; és a „Hatékony vezetés” című tananyagokból áll.

A tanári felkészülést ebben a tanévben is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik. A diákok az eseményhez kapcsolódó versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák a témahét keretében szakértő pénzügyi önkénteseket, illetve vállalkozások működtetésében jelentős tapasztalattal bíró szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak. A szervezők december 6-tól várják azoknak az önkénteseknek a regisztrációját a www.penz7.hu oldalon, akik vállalják, hogy a PÉNZ7 tanórai anyagát megismerve szívesen megosztják tudásukat a fiatalokkal.

A PÉNZ7 program a kormány által 2017-ben elfogadott, pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégia eleme. A kormány 2019 végén fogadta el a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiáját is, amellyel összhangban a PÉNZ7 vállalkozói témája a diákok számára a vállalkozói kedv megteremtését, az üzleti ismeretek megalapozását teszi lehetővé. A PÉNZ7 program digitális megoldásokkal is készül, hogy segítse a résztvevő pedagógusok és önkéntesek munkáját. A program folyamatosan bővülő aktuális információi a www.penz7.hu oldalon érhetők el.

 

Az atomenergia elengedhetetlen a hazai energiaellátás biztosításához

A Pakson épülő két blokk a garanciája annak, hogy a következő évtizedekben is hazai forrásból a szükséges mennyiségben rendelkezésre álljon az olcsó, klímabarát villamos energia – jelentette ki Süli János, a Paks II. projektért felelős miniszter miután Pakson egyeztetett Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel.

 

Különleges emlékérméket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank

A Szegedi Tudományegyetem alapításának centenáriuma tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank 10 000 forint névértékű ezüst, valamint 2000 forint névértékű színesfém emlékérméket bocsátott ki a Szegedi Tudományegyetemen. Ezzel egyidejűleg 3 évre stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a két intézmény képviseletében Fendler Judit kancellár és Kandrács Csaba alelnök.

A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye, 2010-től kutatóegyetem, 2013 óta kiemelt felsőoktatási intézmény, melyet a brit Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási listája a legjobb magyar egyetemként rangsorol – derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből.

Eszmetörténeti gyökerét a Kolozsvári Egyetem 1581-es (440 évvel ezelőtti) alapítása jelenti. 1921-ben, a trianoni békekötés következtében az egyetem Szegedre költözött, ettől az időponttól számítjuk a szegedi felsőoktatás elindulását. Az egyetem tudománytörténeti jelentőségét professzori karának hazai és nemzetközi súlya adja meg. Tanárai közül kiemelkedik Szent-Györgyi Albert, akit az egyetemen végzett kutatásaiért 1937-ben Nobel-díjjal tüntettek ki.

A Magyar Nemzeti Bank Szegedi Tudományegyetem megnevezéssel 10 000 forint névértékű ezüst emlékérmét, valamint annak 2000 forint névértékű színesfém változatát bocsátja ki. Az ezüst és a színesfém emlékérmék érmeképei megegyeznek, csak az értékjelzésben térnek el.

Az emlékérmék előlapján a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala épületének homlokzati ábrázolása látható, előtérben a Dugonics teret meghatározó szökőkúttal. Az előlap szélén, félköriratban, fent a „100 ÉVES A SZEGEDI FELSŐOKTATÁS” felirat utal a kibocsátás apropójára. Lent, a szökőkút kávája ívét követve a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. Az épület ábrázolása fölött, bal oldalon a „2021″ verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel, középen a „10 000″ értékjelzés és az „Ft” rövidítés olvasható. A központi motívumba illesztve, jobb oldalon található az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye.

Az emlékérmék hátlapi kompozíciójának középpontjában Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós fiatalkori portréja jelenik meg, melytől balra olvasható a kutató kézjegye. Az emlékérme szélén, köriratban, fent a „SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM”, lent, kissé jobbra csúsztatva a „SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGYETEME” felirat teszi teljessé az érmeképet.

Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett. A 10 000 forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlya 30,8 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5000 – 5000 darab készíthető.

Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Szegedi Tudományegyetem” ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2021. november 12-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában (https://www.penzvero.hu/).

Az emlékérmék kibocsátásával egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank és a Szegedi Tudományegyetem 3 évre szóló stratégiai együttműködési megállapodást írt alá. A két intézmény közötti együttműködés stratégiai célja a pénzügyi kultúra erősítése, terjesztése, a pénzügyi tudatosság, valamint a nemzeti versenyképesség fejlesztése.

Az együttműködés kiinduló alapja a Magyar Nemzeti Bank részéről annak versenyképességfejlesztési, társadalmi felelősségvállalási, valamint közgondolkodási programja. Ehhez társul az az értékes tudásanyag, amely a Szegedi Tudományegyetemen rendelkezésre áll, és amely a Magyar Nemzeti Bank birtokában lévő szaktudás becsatornázása révén közös fejlődést tesz lehetővé.

 

Az elmúlt héten a PannonHírnök oldalán megjelent gazdasági híreket itt is elolvashatja

 

A Mol gyengülése húzta le a BUX-ot kispénteken

A Mol jelentős gyengülése az üzemanyagárak befagyasztásáról érkezett kormányzati döntéssel magyarázható. Tovább

 

Hiánycikk lett az amerikai hálaadási pulyka

A feldolgozott pulyka ára 40,7 százalékkal, a gabona ára 40,8 százalékkal, a marha- és borjúhús ára 41,5 százalékkal nőtt. Tovább

 

Jelentős csökkenéssel zárt a BÉT

Az OTP és a Richter egész héten gyengült, a Mol keddi erősödése is átmenetinek bizonyult. Tovább

 

ITM: mától ismét pályázhatnak támogatásra a kistelepülések vállalkozásai

A Magyar falu programmal a kistelepüléseken élő lakosság egyre szélesebb körét, valamint a magyar vállalkozások fejlődését, megerősödését tudják támogatni. Ezt segíti a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program is, amely két korábbi felhívásában már 2600-nál több pályázót támogattak több mint 27 milliárd forint értékben. Tovább

 

Magas forgalom mellett zárt csökkenéssel a BUX

A Magyar Telekomnál a befektetők a piaczárás utáni gyorsjelentésre várnak, a távközlési papír forgalma alacsony volt.  Tovább

 

Így emelkedtek októberben az MNB inflációs alapmutatói

A drágulásban nőtt a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása, miközben az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,9 százalékponttal járultak hozzá az inflációhoz. Tovább

 

Gyenge teljesítménnyel kezdte a hetet a BÉT

tlag feletti forgalom mellett a BUX index alulteljesített európai összehasonlításban. Tovább

 

Csehországban a járműgyártás zuhanása húzta le az ipari termelést

A cseh autóipari szövetség számításai szerint több mint 250 ezerrel kevesebb személyautót gyártanak az idén a chipek hiánya miatt Csehországban. Tovább

 

Adócsökkentést szorgalmaz a bajor miniszterelnök az energia drágulása miatt

Adócsökkentést szorgalmaz az energiaárak németországi emelkedése miatt a bajor tartományi miniszterelnök, Markus Söder javaslata szerint átmenetileg 7 százalékra kellene csökkenteni az üzemanyagok általános forgalmi adóját. Tovább

 

A heti gazdasági összefoglalót a PannonHírnökkel együttműködésben a Nueco készítette.


Jerez J. Gyula

- 20 év média, kisebb szünetekkel - bel- és a világpolitika, kultúra közel és távolabb

Hasonló cikkek