A hazai gazdaság a II. negyedévben is 5 százalék fölött bővült. Az Európai Unió statisztikája szerint ezzel Magyarországon nőtt a gazdaság a legnagyobb mértékben a tagállamok közül – hangzott el az M1 Summa című műsorában.
A nyers adatok szerint 4,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 5,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a II. negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Vagyis az I. negyedévi, rekordnak számító 5,3 százalékos növekedéstől alig maradt el a mostani adat, a lassulás mértéke ugyanakkor sokkal elenyészőbb volt, mint azt az elemzők várták.
2010 óta mintegy 30 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye
A II. negyedéves adat alapján az I. félévben 5,2 százalékkal, 2010 óta pedig mintegy 30 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. Madár István, a portfolio.hu vezető elemzője hangsúlyozza, hogy a KSH részletes GDP-adatot csak a hónap végén közöl, vagyis a növekedés szerkezetét egyelőre nem ismerjük részletesen. Az elemző szerint ugyanakkor a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárulhatott a GDP bővüléséhez.
Az biztos, hogy a magyar gazdaság nagyon gyors növekedését jelen pillanatban szinte minden gazdasági terület együttesen produkálja. Tehát nagyon sok helyről jön össze a gazdasági növekedés. Az ipari termelés, és hozzá kötődően az exportteljesítményünk nagyon jó, különösen annak fényében, hogy egyébként Európa nagyon látványosan lassul.
Ehhez képest még a II. negyedévben is egészen jól teljesített az ipar. Az építőipart a hazai magánberuházások, illetve az állami fejlesztések egyaránt húzzák. A szolgáltató szektor ágazatait pedig nagyon támogatja a hazai belső kereslet, a gyors bérnövekedés, és a foglalkoztatás-bővülés, összességében egy nagyon erős keresletnövekedést jelent ebben a szektorban. Erre rakódik rá különböző egyéb állami akció, ami ezeket a növekedési motorokat tovább pumpálja – mondta Madár István.
Madár István példaként az alacsony kamatkörnyezetet, és a gazdaságélénkítő csomagokat említette. A KSH-val egy időben tette közzé adatait az Eurostat is, amely egyelőre csak 20 tagország adatait publikálta. Ebből az látszik, hogy gazdaságunk teljesítménye kimagaslóan a legjobb Európában. Magyarországot Románia követi 4,6 százalékkal, míg Lengyelország 4, százalékkal a harmadik helyen áll.
A nagyobb gazdaságok továbbra sem teljesítenek jól
Szakértők ugyanakkor a román adat láttán azt is hangsúlyozzák, hogy az ottani növekedés fenntarthatatlan, hiszen ismét adósságból emeltek bért, és ez pörgette gazdaságukat. Továbbra sem teljesítenek jól ugyanakkor Európa nagyobb gazdaságai. Németország alig 0,4 százalékos, Franciaország 1,3 százalékos, Spanyolország pedig 2,3 százalékos növekedést ért el.
Az Eurostat-lista végén az olasz gazdaság áll, amely csak stagnálni tudott. Az adatokból az is látszódik, hogy hazánk gazdasága az uniós tagállamok 1,3 százalákos átlagához képest közel négyszeres mértékben növekedett. Isépy Tamás, a Századvég elemzője azt mondja, a magyar bővülés a visegrádi régióban is kiemelkedőnek számít.
Alapvetően az látszik, hogy a V4-ekhez szoktuk magunkat hasonlítani a régiós összevetésben és ott is meghaladjuk az átlagot jócskán. Az Európai Unió illetve az eurózóna adatát pedig, közel 4 százalékponttal. A kormány elképzelései szerint az a cél, hogy hosszútávon tudjunk 2 százalékponttal magasabb mértékben növekedni, mint az Európai Unió vagy az eurózóna.
Ez azért érdekes, mert 70 százalékos az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritása az európai uniós átlagának. Mi szeretnénk közelíteni, tehát a konvergencia a célunk, és az eurózónához való csatlakozásnak egy alapvető pillére az, hogy ez a ráta közelebb kerüljön.
A kormány az I. félév adatai alapján 4,3 százalékos bővülést vár az év egészében. Szakértők szerint ez meglehetősen óvatos becslés – mondta Isépy Tamás.
Az év második felében lassulhatna is a gazdasági növekedés
A Portfolió vezetőelemzője azt mondja: a kormányzati cél akár úgy is teljesíthető lenne, ha az év második felében nagymértékben lassulna gazdaságunk a mostani szinthez képest.
Ha kiszámoljuk, ez azt jelenti, hogy az év második felében ehhez 4 százalék alatti gazdasági növekedés kellene, ami azért egy karakteres lassulás lenne. Talán ennél néhány tized százalékponttal lehet magasabb is a gazdasági növekedés, akár 4,5, vagy azt meghaladó ütemű is.
Ehhez az kell, hogy ne lássunk egy hirtelen fékezést az ipari termelésben, az exportteljesítményben a külső környezet hatására. Ha ez bekövetkezik, akkor lehet újra 4,5 százalék feletti gazdasági növekedésünk, ahogy azt tavaly is láthattuk. Amennyiben egy kellemetlenebb földet érés következik a külső környezet hatására, akkor elképzelhető, hogy a kormányzat számítása lesz a reális, de egyelőre azt gondolom, hogy inkább felfele mutató kockázatok övezik – tette hozzá Madár István.
Szakértők kiemelik: a következő hónapokban több olyan világgazdasági folyamat alakulására is figyelni kell, amely negatívan hathat hazánk teljesítményére. Ilyen például a britek kiválása, a német gazdaság teljesítménye és a kínai-amerikai kereskedelmi háború alakulása.
Forrás: M1
