Majdnem nyolc teljes napot töltött az űrben az első magyar űrhajós

Pénteken volt 70 éves az ország űrhajósa, Farkas Bertalan, aki majdnem nyolc teljes napot töltött az űrben szovjet kollégáival. Farkas Bertalan a 94. ember a Földön, aki kiléphetett a bolygó atmoszférájából. A világon jelenleg 566 embert tartanak számon, akik megjárták a világűrt.

Farkas Bertalan Gyulaházán született, középiskolai tanulmányait Kisvárdán folytatta. A labdarúgásban is jeleskedett, de miután Nyíregyházán megismerkedett a sportrepüléssel, úgy döntött, hogy pilóta lesz. 1967-től a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-ben lett repülőtiszt,

1977-ben első osztályú vadászrepülő, szolgálatát a pápai repülőtéren töltötte. A szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében az 1970-es évek második felében vált lehetővé, hogy a szovjet Szojuz űrhajókon a tagországok (köztük Magyarország) egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar jelölteket a már sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett berepülő pilóták közül válogatták.

Az 1977 tavaszán Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben (ROVKI) kezdődött folyamat során a jelöltek körét négyre szűkítették, akik közül ketten – Farkas Bertalan és Magyari Béla – a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között. Kettejük közül a választás már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, de biztonsági okokból mindkettejüket kiképezték.

Elhalasztották az első űrrepülést

A tervek szerint 1979-ben kellet volna repülniük, de az első szovjet-bolgár űrrepülést áprilisban technikai hiba miatt meg kellett szakítani, s az a döntés született, hogy amíg nem tisztázzák a probléma okát, a magyar űrhajós és társa nem szállhat fel

Szojuz-36 – fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalannal – 1980. május 26-án moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor (magyar idő szerint 20 óra 20 perckor) indult útnak,

Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe.

Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában több magyar kísérlet is szerepelt, így vizsgálták, hogyan képződik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon fehérje. A Pille sugárdózis-mérővel az űrhajósokat érő sugárzást, a Balaton nevű műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták, és magyar készítésű élelmiszereket is vittek magukkal, kalocsai mintás konzervdobozban.

Valerij Nyikolajevics Kubaszov és Farkas Bertalan kutató űrhajós a Szojuz-36 indulása előtt (Fotó: MTI/Reprodukció)

Ma is rengeteg helyre hívják, és ő szívesen találkozik az érdeklődőkkel, beszél űrutazásáról. Álma, hogy újra legyen magyar űrhajós, akinek örömmel segítene a felkészülésben.

Több fontos tisztséget töltött be

Farkas Bertalan a Nemzetközi Űrhajós Szövetségnek megalakulása óta tagja, több fontos tisztséget is betöltött. Gazdasági vállalkozásokba is fogott, de ezeket nem kísérte szerencse, többek között az azóta már megszűnt Atlant-Hungary légitársaság elnöke volt. Ma is kedvelt és népszerű személyiség, sokan megismerik, tisztelettel, a fiatalok szinte ámulattal veszik körül. Magyar ember rajta kívül még egy járt az űrben, igaz saját pénzéből: az Amerikában élő Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly, aki 2007-ben és 2009-ben volt a Nemzetközi Űrállomás ötödik, illetve hetedik űrturista-látogatója.

Farkas Bertalan az M1 esti műsorában arról beszélt, hogy az elmúlt 70 év számára sosem volt eseménymentes. Felidézte, hogy 1956 őszén családja úgy döntött, nem hagyják el az országot, és Gyulaházán maradtak, innen számolja karrierjének kezdetét is.

Csodálatos érzés volt látni a Földet az űrből

Beszámolt arról is, felemelő érzés volt az űrben járni, és a súlytalanság érzését emelte ki, amelyet a Földön nem lehet megtapasztalni. Hozzátette, bár fel lehet rá készülni, de még az orvosok sem tudják, ki hogyan érzi majd magát. Számára az egyik legcsodálatosabb élmény az volt, amikor 240 kilométeres messzeségből ráláthatott a Földre.

Az első magyar űrutazásról és Farkas Bertalan életútjáról június végén nyílt meg őszig látogatható kiállítás a szentesi Koszta József Múzeumban.


Hasonló cikkek