Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója és Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában szembesítették álláspontjukat pénteken.Az AI vitatja a népszavazás jogosságát, félrevezetőnek tartja a feltett kérdést, és a referendum következményeit is kétségbe vonja. Ezzel szemben az Alapjogokért Központ úgy gondolja, igenis bír majd jogi erővel a voksolás, amennyiben érvényes és eredményes lesz.Jeney Orsolya európai uniós vezetők nyilatkozataira hivatkozva közölte: bármilyen eredményt hoz is a népszavazás, annak semmiféle hatása nem lesz az Európai Bizottság jogalkotási folyamatára. Kovács István egyetértett azzal, hogy a referendum semmire nem kötelezheti az Európai Uniót (EU), azonban úgy fogalmazott, ez az összevetés olyan, mint hogyha egy almát hasonlítanánk egy körtéhez.Hangsúlyozta, hogy a népszavazás Magyarországon a rendszerváltás óta alapvetően jogi kötőerővel bíró intézmény. Egyetlen szervre ró feladatokat: az Országgyűlésre, amelynek a referendum hatására adott esetben törvényt kell alkotnia, vagy akár módosítania szükséges az alaptörvényt annak érdekében, hogy a magyar jogi szabályozás megfeleljen a választók akaratának. Az Alkotmánybíróság még azt is kimondhatja, hogy az esetlegesen módosított alaptörvény az uniós jog felett áll – szögezte le.A kvótanépszavazás kérdése – “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – az AI szerint félrevezető, ugyanis az EU-ban szó sincs betelepítésről, csupán kvótáról.Jeney Orsolya elkülönítette az áthelyezés és a betelepítés fogalmát. Előbbi azt jelenti: Magyarországra irányítanának menedékkérőket annak érdekében, hogy menekültügyi kérelmeiket itt bírálják el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők feltétlenül örökre az országban maradnának, mert akár az is lehet, hogy az eljárások lefolytatása után egyikük sem kapna menedékjogot. Az AI Magyarország igazgatója szerint mindössze arról van szó, hogy az unió szerint a magyar hatóságoknak a kérelmek elbírálásával ki kell venniük a részüket a közösből, betelepítést azonban nem emleget az EU.Kovács István úgy vélekedett, hogy a népszavazási kérdésben írt betelepítést gyűjtőfogalomként kell értelmezni, amely a betelepítést és az áthelyezést is magában foglalja. Hangsúlyozta: a kvótareferendum arról szól, hogy meg lehessen akadályozni bármely olyan, folyamatban lévő vagy jövőbeli uniós javaslat végrehajtását, amely azt eredményezné, hogy Magyarország területére hoznának harmadik országbeli állampolgárokat.Jeney Orsolya úgy fogalmazott: senki nem vitatja, hogy soha nem látott menekülthullám van a világban. Ugyanakkor el kell dönteni, hogy gyermekeinkre egy gyűlölettel és feszültségekkel teli bolygót akarunk-e hagyományozni, vagy egy olyat, ahol mindenki biztonságban érezheti magát.Kovács István megjegyezte, hogy először az uniós jogszabályokat kellene átgondolni és az élethez igazítani, ezután lehetne kitalálni a betelepítési és áthelyezési mechanizmusokat. Azt mondta, Brüsszelben egy olyan központi irodát akarnak felállítani, amely eldöntené, hogy az egyes menedékkérőknek hová kell menniük, és itt határoznának arról is, ki kapjon menekültstátust. Az EU-nak azonban ehhez nincsen joga, Magyarország ugyanis soha nem ruházta fel ilyennel – hangoztatta.Az AI Magyarország igazgatója azt mondta, szervezetük nem foglal állást abban a kérdésben, hogy az emberek milyen választ adjanak a kvótanépszavazás kérdésére. Nem buzdítanak senkit sem a részvételre, sem a távolmaradásra, bár Jeney Orsolya megjegyezte, ő elmegy voksolni. Közlése szerint az AI célja kampányszervezetként csupán annyi, hogy objektív információkat tegyen közzé a bevándorlásról, és így politikamentesen lehessen informálódni a témában.Kovács István ezzel szemben határozottan arra buzdította az állampolgárokat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és antidemokratikusnak nevezte azokat a kezdeményezéseket, amelyek a távolmaradásra biztatnak.Hozzátette: az EU rengeteg pénzzel támogatta a török menekülttáborokat, így azok jó állapotban vannak. Európa nem tud mindenkit befogadni, és nem is kell neki, a menedékjog ugyanis nem azt jelenti, hogy bárki bármikor új életet kezdhet a világ tetszőleges pontján – mondta.
Másként látja a jogi következményeket az Amnesty…
