Megállapodás nélkül ért véget ért véget az EU-csúcs

Avatar

Megállapodás nélkül ért véget péntek este a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú költségvetésről tartott rendkívüli európai uniós csúcstalálkozója – közölte péntek este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Eredménytelenül zárult uniós csúcstalálkozón a tagállami vezetők nem fogadták el sem Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének korábbi, sem pedig az Európai Bizottság által frissen javasolt, új számokat is tartalmazó költségvetési javaslatát.

Charles Michel, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: nagyon keményen dolgoztak azért, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni, de pénteken sajnos nem sikerült megállapodásra jutni.

A tagállami elképzelésekben jelentős eltérés mutatkozik

Azt látjuk, hogy ehhez több időre van szükségünk” – tette hozzá.  Charles Michel azt mondta, továbbra is minden javaslat és tagállami elképzelés az asztalon van.

Az egyes tagállami elképzelésekben továbbra is jelentős eltérés mutatkozik, egyebek mellett a kohéziós pénzek, az oktatásra és kultúrára, vagy a védelempolitikára vonatkozó forrásokra vonatkozóan – tette hozzá.

Aláhúzta, meg van győződve arról, hogy a sok órán át tartó találkozó nagyon hasznos és szükséges volt az álláspontok közelítése érdekében.

Szavai szerint további informális konzultációkra lesz szükség ahhoz, hogy egy újabb, szintén rendkívüli EU-csúcs időpontját ki lehessen tűzni. Hozzátette, biztos abban, hogy az intenzív és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd folytatásával sikerül megállapodásra jutni.

A költségvetési tárgyalások egyre bonyolultabbá válnak

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, a hétévente zajló költségvetési tárgyalások az unió előtt álló újabb kihívások miatt minden alkalommal egyre bonyolultabbá válnak. Az Európai Uniónak – mint fogalmazott – 27 tagállama és 27 különböző álláspontja van. Az, hogy a tagországi érdekek és elképzelések jelentős eltérése miatt nem sikerült a megállapodás, az a demokrácia jele – hangsúlyozta.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (Fotó: EPA/Olivier Hoslet)

A bizottság elnöke ugyanakkor a megállapodás elmaradásának következményeire is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint ugyanis a költségvetés minél előbb történő elfogadása nélkül veszélybe kerülnek olyan fontos uniós politikák és kezdeményezések, mint az Erasmus csereprogram, a kutatási, illetve regionális fejlesztési támogatások, vagy akár a határok védelme.

„Egyetértésre van szükség, ugyanis a költségvetés elfogadásához elengedhetetlen az Európai Parlament jóváhagyása is. E tekintetben rövid az idő” – mondta.

Végezetül hangsúlyozta: az a tény, hogy a vezetők közel két napig próbáltak megállapodásra jutni, azt mutatja, hogy elkötelezettek a kompromisszum iránt. További kemény munkára van szükség azonban az előrehaladás érdekében – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Macron sajnálja, hogy nem értek el megállapodást

Nagy-Britannia nélkül is széthúz az EU, ezt az ülés kudarca is bizonyítja” – jelentette ki Emanuel Macron francia elnök pénteken Brüsszelben, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek a következő uniós keretköltségvetésről tartott rendkívüli csúcstalálkozójának végén.

Macron újságíróknak nyilatkozva hozzátette: nagyon sajnálja, hogy nem értek el megállapodást, de legalább

Franciaországnak sikerült kivívnia némi kedvezményt az agrártámogatásokkal kapcsolatban.

A Brexit okozta költségvetési hiány nem mehet a mezőgazdasági támogatások kárára. Érdekeink nem egyeznek, ezen még dolgozni kell a következő hónapokban” – tette hozzá.

Emanuel Macron francia elnök (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

Merkel szerint a jogállamisági záradék pontosításra szorul

Angela Merkel német kancellár elmondta: egy pillantás is elég volt az új tervezet számaira, már világos volt, hogy nincs miről tárgyalni tovább. Az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kitűzi majd az új tárgyalások idejét, miután újra egyeztetett a tagállamok vezetőivel.

A német kancellár hozzátette: a javaslatban szereplő jogállamisági záradék pontosítása szorul, Németország ragaszkodik ehhez a kitételhez. „Ezt a feltételt nem lehet számokkal kompenzálni” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor miniszerelnök pénteken, a csúcstalálkozó szünetében újságíróknak nyilatkozva azt hangsúlyozta:

ambiciózus Európához ambiciózus költségvetés szükséges.

Kiemelte, hogy az uniós büdzsé számainak összhangba kell kerülniük az Európai Unióról alkotott jövőképpel. Az ambiciózus célokat ugyanis nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint amennyi a 2020-ig tartó költségvetési időszakban állt rendelkezésre – tette hozzá a magyar kormányfő.

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke (Fotó: EPA/Julien Warnand)

Sebastian Kurz osztrák kancellár távozásakor azt mondta, semmi szokatlan nincs abban, hogy az első próbálkozás nem hozott eredményt. Korábban akár három ülés is szükséges volt a kompromisszumhoz – emlékeztetett.

A vita során az EU-országok álláspontjai közötti különbségek nagyon nagyok voltak, ezért nem meglepő, hogy több időbe telik a megállapodás elérése – emlékeztetett.

A nettó befizető országok folytatni fogják az egyeztetést

Mindazonáltal jónak és helyes irányba tartónak nevezte a megbeszéléseket. Kiemelte továbbá, hogy a nettó befizető országok folytatni fogják az egyeztetést, és megpróbálnak áttörést elérni a következő csúcstalálkozón.

Mark Rutte holland miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy országa hajlandó többet fizetni az uniós költségvetésbe, amennyiben a következő költségvetési tervezet figyelembe veszi a Brexit által okozott deficitet.

Hozzátette, hogy a péntek este ismertetett javaslat megtörhette volna a tagállamok megjegesedett álláspontját, de a nettó kedvezményezett országok elutasították.

Giuseppe Conte olasz kormányfő bejelentette, hogy országa Romániával és Portugáliával együtt azt a mandátumot kapta a korábban Kohézió barátai néven említett országcsoport ambiciózusabb Európa barátai névre átkeresztelt országok körétől, hogy olyan javaslatot dolgozzanak ki, amely az uniós célok megvalósítását megfelelő mennyiségű forrással segíti.

Hozzátette: Nagy-Britannia uniós távozását követően már nincs értelme a közös agrárpolitikát (KAP) érintően korábban bevezetett kompenzációs mechanizmus fenntartásának.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

A csúcstalálkozón komoly vita bontakozott ki

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök távozásakor arról beszélt, véleménye szerint az új költségvetési tervezet semmire sem volt elég. Azt hangsúlyozta, az úgynevezett takarékos négyekre – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia –, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői között vannak, túlzott figyelem hárult a tárgyalások folyamán, erősebben képviselték érdekeit az ellentábornál.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök arról tájékoztatott, sikerült elutasítani azt az elképzelést, hogy a következő költségvetés hiányzó összegeit a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelméből származó nemzeti bevételek egy részével pótolják ki. Mint elmondta, tervet mutatott be a saját források rendszerének megváltoztatására, ugyanis szavai szerint vannak olyan mechanizmusok, amelyek a terheket nem az országokra, hanem a vállalkozásokra háríthatják.

Hozzátette: a csúcstalálkozón komoly vita bontakozott ki, ugyanis a kohéziós alapok mértékének megmaradásáért küzdő országok egységes álláspontjával nehéz szembeszállni.

 


Hasonló cikkek