Megkerülhetetlen politikai tényező lettünk Európában

Közel sem ért véget a globalista és a nemzeti erők küzdelme, az országgyűlési választásokig hátralévő időszakot e két tömb konfliktusa fogja meghatározni – értékelte lapunknak nyilatkozva Orbán Viktor miniszterelnök hétfői esszéjét, valamint az őszi politikai szezonkezdetet Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője.

Több fontos következtetés szűrhető le Orbán Viktor hétfői esszéje kapcsán, amelyek ismeretében könnyebben érthetővé válnak a körülöttünk zajló politikai folyamatok – mondta lapunknak Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője. A szakértő szerint a közép-európai államok – miután az elmúlt években meghatározó közéleti kérdésekben egységesen tudtak fellépni, polgáraik érdekeit érvényesíteni – megkerülhetetlen politikai tényezővé váltak az Európai Unióban.

E körülmény kísérő jelensége, hogy a térség országai – Magyarországgal és Lengyelországgal az élen – nem a Nyugat-Európában érvényesülő multikulturális, a kontinens keresztény gyökereitől elforduló, illet­ve az illegális migrációt ösztönző liberális politika, hanem a kereszténydemokrata alapokon nyugvó, a biztonságot és az erős nemzetállami kereteket kihangsúlyozó kormányzás mellett tették le voksukat. Másfelől a következetes konzervatív politika kivívta a nyílt társadalom eszméjét hirdető NGO-hálózat, valamint a velük kooperáló nemzetközi baloldali erők ellenérzéseit, s ezeknek a politikai aktoroknak nem áll érdekében a régió országainak megerősödése – folytatta az elemző. – Ezzel ugyanis létrejöhetne egyfajta ellensúly Brüsszellel szemben, amely gátat szabna a szóban forgó balliberális formációk elképzelései érvényesülésének, többek között a nemzetállami hatáskörök további elvonásának, illetve a nemzeti identitás fokozatos leépítésének.

Ezzel magyarázható, hogy Soros György lobbistái – európai szövetségeseikkel karöltve – erőforrásokat nem sajnálva igyekeznek hitelteleníteni a magyar és a lengyel kormányt az európai, illetve a nemzetközi politikai térben.

A hazai balliberális tömb straté­giája is az előbb felvázolt keretek közé illeszkedik, hiszen e pártok politikája a nemzetközi baloldal, továbbá a nyílt társadalom víziójának szolgálatában álló nem kormányzati szervezetek elvárásainak való megfelelésben, és ezek tevékenységének kritikátlan átvételében merül ki – mutatott rá Erdős Gergely. Mint mondta, megfigyelhető, hogy a nyugat-európai balliberális erők – a muzulmán szavazók számának növekedésére reagálva – elfordultak a zsidó közösségektől, nem egyszer szélsőséges, Izraelellenes akciók, kijelentések kíséretében. Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy a hazai baloldal – igazodva külföldi szövetségeseihez – nem tartotta problémásnak a tiszaújvárosi időközi választáson azt a Bíró Lászlót indítani, akinek nevéhez több antiszemita megnyilvánulás köthető – fűzte hozzá.

Emlékeztetett, a magyar baloldal részéről nem ez az első eset, hogy a pártpolitikai szempontok érvényesítése, illetve a nemzeti kormány megbuktatásának szándéka minden egyéb szempontot felülír. A koronavírus-járvány első hullámának idején a magyar választók többsége által elvárt nemzeti összefogás helyett az ellenzék kamuvideók, álhírek, félrevezető vélemények terjesztésével igyekezett aláásni a hatékony és eredményes védekezést.

E tényt szem előtt tartva célszerű értékelni a baloldal megnyilvánulásait és a mögöttük húzódó motiváció-kat a második hullám idején is – jegyezte meg az elemző. Összegzése szerint a globalista és a nemzeti erők küzdelme nem ért véget, a 2022-es országgyűlési választásokig hátralévő másfél évet is e két tömb konfliktusa fogja meghatározni.

Forrás: magyarhirlap.hu


Hasonló cikkek