A bugaci pusztában mostanában egyre többen találkoznak a mérges dajkapókkal. Csípése fájdalmas, amely órákig tartó zsibbadást, émelygést, de akár enyhe lázat is okozhat
A bugaci pusztán találkozhatunk a mérges dajkapókkal. Ezek a nagyméretű, hazánkban elterjedt pókok a növényeken lévő fehér, harangra emlékeztető szövedékben laknak. A 1,5-2 centiméteres nőstények lábaikkal együtt már a 4-6 centimétert is elérhetik, a hímek tőlük kisebbek. Nappal a lezárt lakóhálójukban pihennek, éjszaka bújnak elő és indulnak vadászatra, ezért szerencsére nagy valószínűséggel nem találkozunk velük. A zsákmány elejtéséhez nem használ hálót, lerohanja az útjába kerülő ízeltlábúakat – írja a BAON.hu
A nevéből már lehet sejteni, hogy a csípése nem éppen kellemes. Hatalmas, rozsdabarna csáprágói félelmetes fegyverek, de szerencsére nem agresszívak, csak akkor csípnek, ha bolygatják őket. Csípése ugyan nem halálos, de fájdalmas, aki a Kiskunsági Nemzeti Parkba készül túrázni annak érdemes odafigyelni a pókokra. Maradandó sérülést nem okoz, ám órákig tartó zsibbadást, émelygést és enyhe lázat viszont igen. A dajkapók nevét onnan kapta, hogy a nőstény a szövedékkel burkolt póktojások lerakása után már nem hagyja el a lakóhálót, a kirajzásukig őrzi a kicsiket, majd elpusztul.
Juhász Márta
