„Mézes Magyarország” Ónodon

Avatar

Tavaly Ónod lakói gondoltak egy merészet: süsse ki mindenki mézeskalácsból a saját háza mását, így megszületik a településük 3 dimenziós térképe. Felbuzdulva a közös alkotás sikerén, idén „Mézes Magyarország” elnevezéssel hazánk nevezetességeit készítették el. Az ónodi Közösségi Házban kiállított terepasztalon látható többek közt az Országház, a Debreceni Nagytemplom, a Gyulai vár, a kecskeméti Cifra Palota, sőt még a koronázási ékszerek is.

PTV Fotó: Vona Ildikó
PTV Fotó: Vona Ildikó

Régi hagyományhoz nyúltak vissza az ónodiak, ugyanis hazánkban nagy múlttal rendelkezik a mézeskalács készítés. A régészek már az aquincumi ásatásoknál találtak több mézeskalácssütésre használt égetett cserépformát. Méhészkedéssel is régóta foglalkoznak a magyarok, erről már a 11.századból írásos emlékek vannak. Az első mézeskalácsos céh 1619-ben alakult és 1713-ból már a céh szabályzata is fennmaradt. Sokáig a méz volt az egyetlen édesítőszer, amiből elődeink tartós süteményt tudtak készíteni, ám a drágasága miatt csak ünnepi alkalmakkor használták. Az évszázadok során a díszítésnek és a formának sajátos jelképrendszere alakult ki, ami alapján bizonyos eseményhez köthetővé vált egy-egy ékes mézeskalács.

PTV Fotó: Vona Ildikó
PTV Fotó: Vona Ildikó

Közel százan vettek részt a „Mézes Magyarország” létrehozásában Ónodon. Mindenki a saját receptje alapján dolgozott és egyetlen cukrász sincsen közöttük. Különféle foglalkozású emberek közös munkája nyomán született meg Magyarország mézeskalács térképe.

PTV Fotó: Vona Ildikó
PTV Fotó: Vona Ildikó

A felhasznált alapanyagok egy részét az Önkormányzat biztosította, de vállalkozók és méztermelők is támogatták a kezdeményezést. A helyi malom szintén besegített, onnan 50 kg liszt érkezett. A „Mézes Magyarország” kivitelezése majdnem két hetet vett igénybe, az eredmény pedig önmagáért beszél: igazi művészi alkotások születtek mézeskalácsból, ráadásul mind ehető.

     


Hasonló cikkek