Miért éppen mese?

Ha hatékony, megbízható módszert keresünk a gyermekünk harmonikus életre való felkészítéséhez, a mellékhatások nélküli “csodapirulát” érdemes akár családi körben is bevenni. Úgy hívják: mese – és recept nélkül kapható. A mindennapos mesélésnél táplálóbb hamuban sült pogácsát nem is adhatnánk csemeténk – és önmagunk – számára. 
A mese nemcsak szórakoztat, és örömtelivé varázsolja a közös estéket, de segít az érzelmi biztonság, az intimitás kialakításában, nem utolsósorban pedig közvetíti mindazt a tudást, amire egy majdani felnőttnek szüksége lehet a világban való helytálláshoz, a boldoguláshoz (boldoggá váláshoz).
Ami izgalmas, az az, hogy a gyermekkorban hallott történetek később éppen akkor aktivizálódnak, amikor szükség lesz az adott üzenetre, mondanivalóra – így működik ugyanis a tudatalatti elme, amely elengedhetetlen eszköz a mesék befogadásához. Logikus elmével mesélni, mesét hallgatni persze szintén lehet – de miért is tennénk így? Miért elemeznénk, amikor az élménygazdag mesehallgatásban van a fő gyógyító erő? Dőljünk hátra, váljunk önfeledt, odaadó, csodaváró kisgyermekké, és éljük át a belső képek segítségével a hőssé válás útját – ezzel máris megadva minden jelenlévő számára a hosszútávú épülés lehetőségét.
Meséljünk – már a Pocaklakónak is. Mert miközben ő belülről így ráhangolódhat édesanyja, édesapja történetben feloldódó lényére, a szülő is kioldja magából mindazt, amit a gyakorlati gyermeknevelésbe saját generációs energiáiból már nem akar beemelni. Azt pedig kevesen tudják, az áldott állapot során rendszeresen hallott történet később a csecsemőre is nyugtatóan hat majd, így az altatás rítusához máris lesz egy eredményes “csodaszerünk”.
Fontos, hogy a biztonságot jelentő felnőtt hangján szóljon a történet – és itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ezt semmilyen televíziós rajzfilmmel helyettesíteni nem lehet, és nem is szabad. A vetített filmekkel ellentétben a szülői mese feloldja a gyermekben egész nap felgyűlt feszültséget, a félelmeket, az agressziót, biztonságot ad számára, megnyugtatja. Vitathatatlan, hogy azok a gyerkőcök, akik otthoni mesén nőnek fel, élénkebb fantáziával bírnak, jobban helytállnak az iskolában, a közösségben, kreatívabbak, bátrabbak, kezdeményezőkészségük érettebb, fejlettebb kommunikációs eszköztárral rendelkeznek, és – nem elhanyagolandó – érzelmi intelligenciájuk is rendkívüli.
Nyitókép: Illusztráció

Hasonló cikkek