Miért ne térdeljen le a magyar válogatott?

Csakhogy a BLM egyben szélsőségesen egalitárius, közkeletű megfogalmazásban forradalmi marxista elveket vall. Csak hab a tortán, hogy a szervezet vezetői amerikai fehér középosztályt megszégyenítő életszínvonalat értek el a marxista elvek propagálásával. Érvelhet valaki úgy, hogy a térdelés gesztusával ő csak a rasszizmus ellen foglal állást, de bármennyire is másként szeretnénk gondolni, a politikai véleménynyilvánítás ilyen formája csomagban hordozza az üzeneteket

„De van itt egy olyan jelenség, amely nem sportszakmai, de még csak nem is szurkolói kérdés. A térségünk válogatottjain egyre nagyobb a nyomás, hogy a mérkőzések előtt (a nyugati országok válogatottjaihoz hasonlóan) térdeléssel fejezzék ki kiállásukat a rasszizmussal szemben. Természetesen a rasszizmus minden formája elítélendő, ugyanakkor magyarként egyet kell értenem a Magyar Labdarúgó Szövetség azon döntésével, hogy a magyar válogatott egyetlen meccse előtt sem gyakorolja majd a térdelés gesztusát. Ugyanakkor – úgy vélem – fontos beszélnünk arról, hogy miért helyes ez a döntés. Legalább három okom van rá, hogy így gondoljam. Engedelmetekkel ezt ebben a formában meg is osztom veletek.

Egyrészt azért, mert a térdelés »hagyománya« az Amerikai Egyesült Államokból, azon belül is a BLM-mozgalomból ered. A BLM (Black Lives Matter) alapvetően polgárjogi szervezet, s ha valóban csak ennyi lenne, nem is lenne vele probléma. Csakhogy a BLM egyben szélsőségesen egalitárius, közkeletű megfogalmazásban forradalmi marxista elveket vall. Csak hab a tortán, hogy a szervezet vezetői amerikai fehér középosztályt megszégyenítő életszínvonalat értek el a marxista elvek propagálásával. Érvelhet valaki úgy, hogy a térdelés gesztusával ő csak a rasszizmus ellen foglal állást, de bármennyire is másként szeretnénk gondolni, a politikai véleménynyilvánítás ilyen formája csomagban hordozza az üzeneteket. Azaz az térdelés nemcsak a faji alapú megkülönböztetéssel szembeni állásfoglalást, hanem a kapcsolt ideológia, azaz a forradalmi marxizmus elfogadását is jelenti. Sajnos napjaink leegyszerűsített politikai üzenetvállalásai lehetetlenné teszik cizellált vélemények kifejtését. Lehetetlen is elvárni egy sportolótól, hogy meccs előtt árnyaltan nyilvánítson véleményt a világ dolgairól, hiszen alapvetően a munkáját végezni érkezik a stadionba. S ezzel el is érkeztünk második érvemhez.

Mi, az egykori szovjet érdekszférába tartozó országok polgárai, ha már néhányan csak szüleink visszaemlékezésein és történelmi ismereteinken keresztül is, de ismerjük azokat az időket, amikor az elvárt politikai véleménynyilvánítás a hétköznapok része volt. »Szabadság, Elvtársak!« kifejezéssel köszönni az ötvenes években nemcsak egyszerű köznapi gesztus volt, hanem a rendszer melletti kiállást is jelezte. Ha így köszönt valaki, akkor lényegében egy szóban felmondta az állampárt hivatalos ideológiáját. Ha valaki másképp köszönt, könnyen gyanús elemmé válhatott. Mindez apróságnak tűnik, pedig a hasonló jelenségek mutatják meg igazán, mitől is totális egy diktatúra. Hiszen az európai politikatörténet nagy vívmánya a közszféra és a privát szféra szétválasztása. Míg a középkorban – elnagyolva jellemezve a helyzetet – a teljes közszféra az uralkodó személyes territóriuma volt, addig a polgárosodás elhozta az államhatalomtól elválasztott közösségi szférát s az állampolgárok ettől elválaszott privát szféráit. Azaz ebben a berendezkedésben az állam és polgárok privát szférája között létrejövő közösségi tér szolgál politikai csatározásokra és véleménynyilvánításra, míg a polgárok privát szférájában senki nem várja el a közéleti állásfoglalások megtételét, s ha mégis történik ilyen, azt nem kísérheti retorzió. Nem csoda, hogy a totalitárius diktatúrák épp ezt a privát szférát igyekeztek minél inkább átpolitizálni, s a legszemélyesebb cselekvést is politikai állásfoglalássá transzformálni. Így lett a »Jó napot kívánok!«-ból »Szabadság, Elvtársak!«, a Fradiból Kinizsi, s sokak munkahelye politikai színezetű elnevezést kapott (Vörös Csillag Traktorgyár, Vörös Október Ruhagyár stb.).”

A teljes írástt itt olvashatja el!


Hasonló cikkek