Az ókori Egyiptomban több mint egy évezreden át építettek piramisokat az elhunyt fáraók nyughelyéül. A piramisos temetkezés Dzsószer fáraó uralkodási idejétől (i. e. 2630-2611), I. Jahmesz fáraó haláláig tartott (i. e. 1550-1525). Ezek az ikonikus piramisok a fáraók hatalmát, gazdagságát és vallási meggyőződését hirdették. Az egyiptomi fáraók számára a piramis azért volt fontos, mert a túlvilágra való felemelkedés és átalakulás helye volt.
Röviddel az Újbirodalom kezdete után az ókori egyiptomiak abbahagyták a piramisok építését. A fáraók ezután Théba, a mai Luxor közelében található Királyok-völgyébe temetkeztek. A sziklába vájt legkorábbi sírhely, az 1504-1492 között uralkodó I. Thotmesz fáraóhoz köthető. Elődje, I. Amenhotep szintén a Királyok Völgyében építtethette sírját, bár ez vita tárgya az egyiptológusok között.
Az nem teljesen világos, hogy a fáraók miért hagyták abba a piramisok építést, de a biztonsági aggályok is közrejátszottatok benne. “Rengeteg elmélet létezik, de mivel a piramisokat elkerülhetetlenül kifosztották, a királyi temetkezések elrejtése egy távoli, sziklába vájt völgyben, feltehetően rengeteg nekropoliszőrrel, biztosan szerepet játszott” – mondta Peter Der Manuelian, a Harvard Egyetem egyiptológus professzora a Live Sciencenek.
“Még mielőtt felhagytak a királyi piramisok építésével, a sírkarmát már nem a piramis alá helyezték el. Az utolsó királyi piramis – I. Jahmesz piramisa Abüdoszban – sírkamrája több mint 0,5 km-re volt, mögötte, mélyebben a sivatagban” – ezt Aidan Dodson, a Bristoli Egyetem egyiptológus professzora árulta el a folyóiratnak.
Luxor domborzata, amely az Újbirodalom (Kr. e. 1550-1070) idején Egyiptom fővárosává vált, szintén szerepet játszhatott a piramisépítés visszaszorulásában. A terület túl kicsi és építészetileg túl nagy kihívást jelenthetett ahhoz, hogy új piramisok otthonául szolgáljon.
A vallási változások is szerepet játszhattak, mivel azok a sírok földalatti építését hangsúlyozták. Az Újbirodalom idején rendkívül népszerűvé vált a király alvilági éjszakai utazásának koncepciója, és ez megkövetelte a földalatti sziklába vájt sírok kifinomult terveit. A Királyok Völgyébe vájt földalatti sírok pedig jól illeszkedtek ebbe az elképzelésbe.
