Terjedelmes évnyitó interjút adott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, volt parlamenti képviselő a karpataljalap.netnek. A politikus kitért a kárpátaljai magyarság szempontjából fontos országos eseményekre, a termőföld áruba bocsátásával, a közigazgatási rendszer reformjával kapcsolatos feladatokra, az ukrán–magyar kapcsolatok kérdéseire.
| A készülő földtörvény kacsán rámutatott: „… a tervezett földreform következtében a termőföld valószínűleg áruvá fog válni, vagyis elkezdődik az adásvétele. Márpedig köztudomású, hogy Kárpátalján még 180 ezer hektárnyi föld van állami tulajdonban, és ennek a területnek tisztázatlan a jogállása. Ezeket a földeket – amelyeket a szovhozok, vagyis állami gazdaságok használtak, mint például a Baktai Kísérleti Állomás – az őseinktől vették el, de a jogos utódok máig nem juthattak hozzájuk, szemben a kolhozok privatizált földjeivel. A kérdésre különösen oda kell figyelnünk, hogy mindenki számára lehetőség nyíljon a földhöz jutásra, s ezáltal a szülőföldön történő boldoguláshoz. |
A közigazgatási rendszer átalakítása kapcsán a bizonytalanságot emelte ki. Megjegyezte: „… kistérségek (településtársulások) és új járások jönnek létre, de nem tudjuk, hogy lesz-e Beregszász központú járás, ami számunkra nagyon fontos kérdés.”
Mint ismeretes, október utolsó vasárnapján önkormányzati választásokat tartanak Ukrajnában, ennek révén megváltozik mind az ország, mind Kárpátalja „politikai térképét”. Erre reagálva a KMKSZ elnöke kifejtette:„Közösségünk elsődleges érdeke az, hogy megfelelő módon vehessen részt a voksoláson, megfelelő eredményeket érjen el, és továbbra is erős érdekképviselete legyen mind megyei, mind járási, mind pedig helyi szinteken”.
Korábban felvetődött, hogy a reform következtében Kárpátalja, mint önálló megye, megszűnhet. Ezt Brenzovics László elképzelhetetlennek tartja.
„Jóllehet, erre a lehetőséget az alkotmány módosítása elvileg megteremthetné. De mivel a jelenleg hatályos alaptörvény felsorolja a megyéket, ezen csak kétharmados többséggel tudna módosítani a parlament. Ha ez sikerülne, akkor utána egyszerű többséggel elfogadott törvényekkel tudnák tologatni a régióhatárokat, ami rendkívüli veszélyekkel járna, ezért úgy vélem, ezt a parlament nem fogja meglépni” – vélekedett a kisebbségi magyar politikus.
Az ukrán–magyar államközi kapcsolatokról a volt parlamenti képviselő így nyilatkozott:
„Remélem, hogy az idei esztendő javulást hoz az ukrán–magyar kapcsolatokban. Az optimizmusomat támasztja alá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti évnyitó sajtókonferenciáján kifejtette: javítani szeretne az ukrán–magyar államközi viszonyon, és kíváncsian várja, mikor jöhet létre találkozó a két ország vezetői között. Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, tárgyalni kell, közelíteni egymáshoz az álláspontokat. Egyébként nagyon sajnálatosnak tartom, hogy lassan eltelik egy év Volodimir Zelenszkij elnökké választása óta, és eddig semmilyen előrelépés nem történt ezen a téren. Ezért csak remélni tudom, hogy a közeljövőben megtörténik a csúcstalálkozó, illetve újra elkezdenek működni az olyan államközi intézmények, mint a kormányközi gazdasági és kisebbségi vegyes bizottságok.
A teljes interjú ITT olvasható
Hori
