A Soros-hálózat már 1984-ben kezdett kiépülni a közép-európai régióban. Közel 40 országban van azóta is jelen, és ebbe a hálózatba illeszkedik a Knaus-féle szervezet is, amelynek a szerepe abból áll, hogy a hálózat politikai és gazdasági akaratát érvényesítse az uniós döntéshozatalban.
Azt régóta lehet tudni, hogy a balliberális sajtó és a bevándorlást támogató politikusok magyar kormány ellenes megszólalásai szervezett keretek között zajlanak. Nem csak a magyar ellenzéki szereplők adják meg az alaphangot a külföldi támadásokhoz, külföldön is akad, aki teljesíti jól fizetett feladatát.
A hét elején kiderült, hogy valahonnan külföldről irányítják a hazánkat lejárató akciókat, méghozzá egy Soros aktivista, elemzőn keresztül. Felmerül az a kérdés, hogy a magyar ellenzék exportálja a kritikáját külföldre és ott visszhangozzák, vagy importálja azt a kritikát, amit külföldön megfogalmaznak – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Ahhoz, hogy valaki exportálni tudjon kritikát intellektuális felkészültség, rátermettség és politikai érzék szükséges. Ez egyre inkább hiányozni látszik a magyarországi baloldalból,
éppen ezért kritikáját már nem exportálja, hanem a Soros György által finanszírozott hálózatokban megfogalmazott gondolatokat importálja
– fogalmazott.
Gerald Knaus például a migráció kapcsán vezetője volt az európai migrációs politika kidolgozásának, a kötelező kvóta ötletének. Ezt aztán importálta és behozta Magyarországra a baloldali ellenzék, miközben még maguk is érezték, hogy ez a magyar társadalomban elfogadhatatlan dolog.
Ki vannak szolgáltatva intellektuálisan és pénzügyileg is az importnak, ezért évekig belebonyolódtak abba, hogy migrációpárti politikát folytattak.
A 2016-os népszavazás, a 2018-as parlamenti választás, vagy a 2019-es parlamenti választás volt számukra figyelmeztető jel, hogy ez Magyarországon nem működik – magyarázta a Nézőpont Intézet vezetője.
Ha a magyarországi ellenzékről beszélünk, akkor megkerülhetetlen Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének személye.
A szakértő kifejtette,
a bolsevik típusú kommunista pártoknak a politikusai hivatásos forradalmárokból álltak, akik a hálózati fegyelmet mindig betartották.
Tehát, miközben Gyurcsány Ferenc valóban irányítja a magyarországi baloldalnak az egyesülési folyamatát, a hatalomszerzés vágyától vezérelve, hogy 12 év után vissza tudjon térni a hatalomba, ettől még elképzelhető, hogy ő az európai nemzetközi baloldal egyik aktora csupán, aki fegyelmezetten követi az ottani döntéseket – emelte ki.
