Munkavállalás csak erkölcsi bizonyítvánnyal?

A jelenleg tárgyalt GDPR salátatörvény a Munka Törvénykönyve módosításán keresztül a munkáltatók számára is lehetővé teheti, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány bemutatását írja elő.

A 2018-ban hatályba lépett uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) kapcsán az volt a szakemberek álláspontja, hogy erkölcsi bizonyítványt a munkáltatók kizárólag törvényi felhatalmazás esetén kérhettek a munkavállalóiktól. Ilyen eset volt, ha egy munkakörben vagy egy jogviszony estén törvényi alkalmazási feltételnek minősült a büntetlen előélet (például közalkalmazotti státusz), illetve jogszabály minősített egyes bűncselekményeket kizáró oknak (például a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató esetén) – áll közleményben.

Munkáltatók kérhetnek erkölcsi bizonyítvány

Egy 2016-os tájékoztatójában még az adatvédelmi hatóság (NAIH) is úgy érvelt, hogy erkölcsi bizonyítványt a munkáltató csak a jogszabályi kizáró vagy korlátozó feltételek betartásának ellenőrzéséhez kérhet. Ehhez képest a hatóság egy 2019. januári véleményében már úgy foglalt állást, hogy a munkáltatók a jogszabályi eseteken kívül akkor is kérhetnek erkölcsi bizonyítványt, ha egy többlépcsős érdekmérlegelési teszttel igazolják ennek szükségét.

A várhatóan heteken belül elfogadásra kerülő törvényjavaslat szerint a jogszabályok mellett a munkáltató maga is meghatározhat majd bizonyos foglalkozást kizáró vagy korlátozó feltételeket, amelyekhez bekérheti az erkölcsi bizonyítványt.

Ilyen feltételeket ugyanakkor a jövőben is csak a következő érdekek sérelmének veszélye esetén lehet majd megállapítani: a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, illetve egyéb, konkrétan meghatározott, törvény által védett érdekek (lőfegyver, robbanóanyag, veszélyes vegyi, biológiai vagy nukleáris anyagok őrzése).

Fontos követelmény

Fontos követelmény lesz, hogy a foglalkoztatást kizáró vagy korlátozó feltételeket a munkáltatónak előzetesen írásban kell meghatároznia – praktikusan írásbeli utasítás vagy belső szabályzat formájában. Emellett, ha a munkáltató a saját jelentős vagyoni érdekére kíván majd hivatkozni, akkor minden bizonnyal továbbra is kellően megalapozott és részletes érdekmérlegelési tesztet kell majd elvégeznie a kizáró vagy korlátozó feltételek alkalmazását megelőzően. Fontos alapelv marad, hogy az erkölcsi bizonyítvány továbbra is csak bemutatásra kérhető el, azt eltárolni, lefénymásolni, beszkennelni továbbra is tilos lesz. E szabályok megkerülésére a munkavállalók írásos hozzájárulása sem ad lehetőséget.

„Fentiek miatt, bár jogosultak köre vélhetően bővül, a GDPR salátatörvény elfogadását követően sem kell arra számítani, hogy általános gyakorlat lesz a munkáltatók részéről a hatósági erkölcsi bizonyítványok automatikus bekérése” – jelzi előre Dr. Simon Emese Júlia, a BDO Legal adatvédelmi szakértője.


Hasonló cikkek