A hivatalos adatok egyelőre szépek, de azóta lezárták Sanghajt és kitört a háború. Vannak azonban nem hagyományos mutatók, amik elég sötét képet rajzolnak ki. -írja az mfor.hu az The Economist -hivatkozva.
Kína hatalmas ütést kapott a koronavírus omikron változatának betörésével, ami a végletekig feszíti az ország „zéró Covid” stratégiáját. A terjedés megállításának érdekében gyakorlatilag vesztegzár alá helyezték Kína legnagyobb városát, a világgazdaság egyik legfontosabb központját, a 28 millió lakosú Sanghajt is.
Nyilvánvaló, hogy az időközben kitört háború, valamint ezek a belső fejlemények komoly negatív hatással vannak a kínai gazdaság teljesítményére is, csak éppen nem mindegy, mekkora is lesz ez a hatás. A befektetőknek, elemzőknek minél pontosabb adatokra lenne szükségük, mégpedig lehetőleg azonnal. Persze hivatalos adatok vannak, ám ezek egyrészt némi elmaradással követik az eseményeket (az utolsó ilyenek még a január-februári helyzetet mutatják), másrészt Kína esetében soha nem lehet tudni, mennyire felelnek ezek meg a valóságnak. Ahogy egy elemző írta, ilyen helyzetekben a gazdasági mutatószámok használata „olyan, mintha a visszapillantót nézve próbálnánk bevenni egy hajtűkanyart”.
Gyanús például, hogy az év elején a kínai hivatalos adatok 12 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képest infrastrukturális és ingatlanbefektetések terén. Ezt nehéz összehozni azzal, hogy közben kétszámjegyű visszaesést jelentettek az acélipar és a betongyártás területén, miközben esett az ingatlaneladások és a földügyletek száma is. A kínai központi statisztikai hivatal is arra utasította a helyi kormányzati szerveket, hogy ellenőrizzék még egyszer adataikat. De ha a hivatalos számok nem megbízhatóak, akkor mire lehet támaszkodni?
Lassuló mozgás
Vannak más lehetőségek is. Egy nagyrészt digitalizált világban rengeteg olyan adat áll rendelkezésre, amelyek alapján pontosítani lehet a gazdasági adatok alakulására vonatkozó becsléseket, csak tudni kell megkeresni és értelmezni ezeket.
Pontosan ezt csinálják most egyes elemzők Kína esetében. Ott van például a „kínai Google”, azaz a Baidu keresőmotorja, közösségi és térképszolgáltatása. A Baidu ezek adatai alapján számol egy „napi mobilitási indexet”, amely a leginkább a városok közti utazások mennyiségének nyomon követését teszi lehetővé. Az index az április 3-án véget ért héten 48 százalékkal volt alatta a tavaly ezen a héten mutatott adatnak.
Arra, hogy a városokon belül mennyire állt le az élet, már inkább más mutatók, például a metrón megtett utak száma alapján lehet következtetni. A vizsgált héten nyolc kínai nagyvárosban 34 százalékkal esett vissza a metrón utazók száma (Sanghajban, ahol ekkor már részben lezárták a metróvonalakat, 93 százalékos volt a visszaesés.
Ting Lu szerint, aki a Nomura bank elemzőjeként ilyen adatokat figyel, a legaggasztóbb a csomagszállítások erős visszaesése. Az expressz küldemények száma 27 százalékkal van a tavalyi hasonló időszakban mért alatt, a közúti szállítmányokra utaló mutató pedig közel 13 százalékot esett, ezek a számok azért is utalhatnak komoly gazdasági visszaesésre, mert tavaly év végén még meredeken emelkedtek.
Tele van csapdákkal az előrejelzés
Ezek a nem hagyományos mutatók egy hasonló helyzetben már bizonyítottak: 2020 tavaszán a legtöbb elemző kezdetben csak óvatosan merte visszavágni a kínai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. Az adatfolyamokat böngésző elemzésekre támaszkodók viszont be merték vállalni, hogy 2020 első negyedévére recessziót jósoljanak – a hivatalos adatok végül a GDP 6,8 százalékos visszaesését mutatták.
Lu azért arra is felhívja a figyelmet, hogy ugyan e nem hagyományos indikátorok nagyon hasznosak, a belőlük való előrejelzés tele van csapdákkal. Egy rövid időszakot nézve számos tényező torzíthatja az adatokat, például egy munkaszüneti nap vagy egyszerűen az időjárás. Ráadásul ott van az alapvető probléma: hogyan jelentkezik mondjuk a közúti szállítások egy heti drámai visszaesése a negyedéves GDP-adatban? Erre nincs bevett számítási módszer. Az is probléma, hogy a legtöbb ilyen adatra nincsen évekre visszamenő, összehasonlításra alkalmas adatbázis.
Ettől még érdemes odafigyelni arra, mit jeleznek ezek a mutatók. „Ha 10-ből 7-8 mutató romlik, akkor elég biztosan állíthatjuk, hogy a GDP-növekedés lassulni fog” – mondja Lu, aki az adatokból most azt olvassa ki, hogy Kínában most „valami nagy gond van”.
Nyitókép: portfolio.hu
forrás: mfor.hu
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
