Ünnepelt a közönség Selmeczi György VERON című operájának ősbemutatóján, Miskolcon. (A premieren jártunk)
Múlt pénteken láthatták először a nézők a Miskolci Nemzeti Színházban a Bakaruhában című Hunyady Sándor-novella alapján készült operát. Bizonyára sokaknak ismerős a cselekmény, hiszen Bara Margit és Darvas Iván főszereplésével – Fehér Imre rendezésében készült – 1957-ben bemutatott fekete-fehér film a magyar filmtörténet egyik meghatározó alkotásává vált.
Szintén Hunyadi műve ihlette az operát, azonban az eredeti novellában a hősnő neve Vilma, amit a két szerző, Selmeczi György (zeneszerző) és Szőcs Géza (szövegíró) megváltoztatott. VERON lett a női főszereplő neve, és egyben az új zenés darab címe is.
Kolozsváron játszódik az opera 1914 őszén, az I. világháború kezdetén. A másik főszereplője Sándor, egy bohém költő (az eredeti novellában újságíró), akit besoroznak katonának. Bakaruhát visel, amikor találkozik Veronnal, a tiszta lelkű, szépséges széki cselédlánnyal. Szerelem szövődik köztük, ám ennek a hazugságokra épülő, osztálykülönbségeket áthidalni képtelen kapcsolatnak nincs jövője.
Sándor először szegényfiúnak adja ki magát; nem mondja el a lánynak, hogy ő polgári származású, egy másik társadalmi réteg tagja, ráadásul éppen abba a házba jár udvarolni az Ezredes lányának, ahol Veron dolgozik. Bár Sándor legbelül sokat vívódik, mégsem vallja be az igazságot. Egyre jobban belegabalyodik a hazugságok hálójába, az igazság azonban kiderül. Egyszer az Ezredes családja meghívja Sándort a házukba, ahol Veron szolgálja fel nekik a pezsgőt. Itt találkozik össze a két szerelmes, immáron mindenki a saját ruhájában. Fény derül az időközben kialakult szerelmi háromszögre is, ugyanis a házigazda lánya, Piroska szintén beleszeretett – az úri társaság nagy kedvencének számító – Sándorba. Az elviselhetetlenül kínos helyzet Veron távozásával, majd elutazásával zárul, ami a két főszereplő között kialakult szerelem fájdalmas végét is jelenti.
Magával ragadó hangulatban elevenedik meg 1914 őszének Kolozsvára. A zenei szövet rendkívül sokszínű. Többféle stílus szólal meg – a magyar népdaloktól kezdve a katonazenén, a korabeli tánczenén, orfeumi kuplékon, dzsesszes elemeken át, a klasszikus értelemben vett (főként Puccinit idéző) operahangzásig.
Van egy történelmi szál is az operában, persze a szereplők még nem sejtenek semmit az I. világháború tragédiájából. Feltűnnek a színen a kor uralkodói, valamint olyan híres alakok, mint Houdini, vagy Raszputyin. Bár komoly mondanivalóval rendelkezik az új opera, mégis nagyon kellemes szórakozást ígér. A zene teljesen kikapcsol, észre sem vesszük az idő múlását, a szövegkönyv vicces mondatain pedig jókat nevetünk.
A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban létrejött előadás rendezője Szabó Máté, a díszleteket Horesnyi Balázs, a jelmezeket Füzér Anni tervezte.
Kettős szereposztással állították színpadra a művet. A pénteki ősbemutatón a főbb szerepekben közreműködött Haja Zsolt (Sándor), Covacinschi Yolanda (Veron), Laborfalvi Soós Béla (Ezredes), Eperjesi Erika (Ezredesné), Antal Lívia (Piroska, a lányuk), Herczenik Anna (Késes Laji, Utcai énekes, Javasasszony, Fotográfus, Paprika Jancsi), Kolozsi Balázs (Raszputyin).
Kozma Attila készítette a tánckoreográfiát, a Miskolci Nemzeti Színház énekkarát és zenekarát Cser Ádám vezényelte.
Legközelebb a VERON című opera februárban látható. Bővebb információ a színház honlapjáén található.
(Kiemelt kép: Éder Vera fotója/ Miskolci Nemzeti Színház)
Ha tetszenek a tudósítások, riportok kérjük támogassa a PannonHírnök munkáját és kövessen minket a Facebookon
